AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Wix Györgyné: Az állományi teljességre törekvés lehetőségei és korlátai. (A patriotika gyűjtés hiányainak retrospektív pótlása)

zásával külön kell foglalkozni. Súlyosbítja a helyzetet, hogy hajdan a kötelespéldány beszolgáltatásnak nem volt szankciója, s hogy évtizedek veszteségével kell számolnunk. Alapvető feladataink közé tartozik tehát az állomány ilyen irányú megvizsgálása, 1. először a feladat statisztikai jellegű mennyiségi körvonalazása, 2. másodszor hiányjegyzékek össze­állítása." 4 A jelentés a javaslatok között az aktív hiánypótlást újra kiemeli, ezzel egy mindmáig élő követelményt támasztva az Osztály számára: „Kívána­tos, hogy az antikvár vonalon a passzív gyűjtés folytatása mellett a beszer­zés aktivitását kellőre kifejlesszük. Ennek érdekében — rangsorolva, kate­gorizálva a szükségleteket — a könyvtárnak hiányjegyzékeket (hiánykar­totékokat) kell felállítani." 5 Végül így fogalmazza meg a követelményt, mintegy summázva, de ugyanakkor le is egyszerűsítve a kérdést: „Az állomány hiányait feltáró nyilvántartást részletes terv alapján, munkakö­zösségi alapon kell megoldani." 6 Ez a vizsgálati jelentés immár húsz esztendős. Noha az aktív beszerzésre irányuló óhaj azóta is él, a személyzeti létszám és a pénzügyi lehetőségek szabta keretek továbbra is csak a kurrens (vagy legalábbis az 1945 utáni) hiányok keresésére adnak módot, s ott is csupán az egyszer valamilyen alkalomból megállapított hiányok esetében, ritkábban a külföldi hungarika­bibliográfiák átnézése nyomán. Húsz év azonban nagy idő, s a könyvtári lehetőségek és kívánalmak — különös tekintettel az azóta kifejlesztett, vagy tervezett technikai, kooperációs és egyéb megoldásokra de elsősorban a társadalom támasztotta követelményekre — meglehetősen módosultak: a hangsúly a gyűjtés elsődlegességéről a bibliográfiai információra tevődött át. Havasi Zoltán így fogalmazta meg a jelen követelményeit: 7 „A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége 1978. elején tárgyalta a Történelmi és kulturális hagyományaink, emlékeink komplex kutatása" című tervezett új főirány koncepcióját. A célok és feladatok sorában megjelölve többek között a magyar történelem és kultúra tárgyi, írásos emlékeinek kutatását és gyűj­tését idehaza és külföldön; forráskiadványok, szaktudományi bibliográfiák, katalógusok, topográfiák készítését, archívumok létesítését. A könyvtári előkészületek már korábban megkezdődtek, vezető könyv­tárosaink időben felismerték: az előző periódusok tapasztalatainak, valamint a tudományos kutatás (elsősorban a «nemzeti« tudományok komplex kuta­tására irányuló törekvések) többször kifejezésre juttatott igényeinek isme­retében erősíteni kell, elsőrenden az Országos Széchényi Könyvtárra háruló (művelődéstörténeti és tudománytörténeti szempontú, valamint a köz­művelődés igényeit figyelembe vevő) hungarikakutatásokat, azon belül, mint valódi könyvtári hivatást: a gyűjtést és a feltárást." Ennek az újabb igénynek és irányzatnak fényében kívánja a jelen dolgozat „körüljárni" a retrospektív hungarika állomány-kiegészítés kérdés­4. Jelentés az Országos Széchényi Könyvtár Gyarapítási Osztályának Jelülvizsgálatáról. (1961) 2., ill. 3. 1. 5. Ugyanott 10. 1. 6. Ugyanott 35. 1. 7. Havasi Zoltán: Kultúránk írott és nyomtatott emlékeinek kutatása. = Magyar Könyvszemle. 1979. 4. sz. 352.1. 12 OSZK Évkönyve 1980 177 fl

Next

/
Thumbnails
Contents