AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

II. A könyvtári munka elvi és gyakorlati kérdései - Borsa Gedeon: A 16. századi nyomtatványok átfogó regisztrálásának terve

és kiadók ezekkel tudatosan jelölték kiadványaikat, így hitelességük a meghatározás kérdésében általában mértékadó. Az ebbe a kimagaslóan fontos csoportba tartozó metszetek rendezett áttekintése érdekes, látványos és hasznos feladat. A 15. századdal szemben, ahol az ilyen, néhány száz ismert jelvény már évtizedekkel ezelőtt publikálást nyert, a 16. századi kiadói és nyomdász jelvények rendszerezett, teljességre törekvő összegezése reprodukcióival még nem került megvalósításra. Nyilván itt is a mennyiség hat bénítóan a megvalósításra. Jogosnak tűnik az az előzetes becslés, amely szerint a 16. században használt ilyen jelvények száma sok ezer. Az ebből a korszakból származó nyomtatványok impresszumadatainak kiegészítését olyan összeállítás segítené a legjobban, ahol a jelvények mérethű reprodukciójához egyben a szükséges, sokrétű mutatók is rendelkezésre állnak. Ezekben lehetne megtalálni a jelvények pontos mérete szerinti áttekintést, továbbá azt, hogy a jelvényeket egyenként ki, mikor és mely kiadványban használta. így megfelelő fény derülne a jelvények dúcának nem ritka vándorlására is, amelyet az impresszum nélküli nyomtatványok meghatározásához gondosan figyelembe kell venni. További mutatókkal kellene biztosítani a más szempont alapján történő keresést is: így pl. város és személyek alapján, a jelvényben található felirat (pl. jelszó, monogram) szerint. Előfordul, hogy a jelvényt beágyazták a többnyire fametszetes címlapkeretbe, ill. az ennek a részét képezhető szegélylécbe. Ez átvezet az egyedileg előállított nyomdai felszerelések következő csoportjához. A dúc, amellyel a címlapkeretet előállították, még gyakrabban cserélt gazdát és vándorolt, mint ahogy ez a jelvények esetében előfordult. Ennek ellenére azért az esetek többségében ezek is eredményesen felhasználhatók a kiadvány hiányzó impresszumadatainak megállapításához. Már történtek természetesen kezdeményezések, hogy egy-egy műhely, város, esetleg ország nyomdáiban alkalmazott címlapkeretek reprodukcióit a 16. századból — részben vagy egészben — publikálják. Az elérendő cél itt is az lenne, hogy idővel olyan kiadvány jelenjék meg, amely átfogóan valamennyi címlapkeretet bemutatná, amelyet 1601 előtt a világ bármelyik nyomdájában is használtak. Az ilyen kiadvány szempontjai és elrendezése igazodhatnék a fentiekben a jelvényekről elmondottakhoz. Elképzelhető lenne a könyvdíszek esetében is általában az előzőekben előadottakhoz hasonló módon eljárni. A 16. században az iniciálék, záródíszek, fejlécek, szegélylécek stb. egy része azonban már nem egyedileg vésett, hanem sokszorosítás útján előállított dúcról (klisé) készült. Ez a körülmény néha bizonytalansághoz vezethet, ha az ilyen jellegű könyvdíszeket nyomdászmeghatározás céljából kívánnánk felhasználni. Ezzel szemben a régi nyomtatványok szövegét képi úton alátámasztani kívánó illusztrációk szinte kizárólag egyedileg vésett metszetek formájában készültek, ezért az azonosítás céljára igen alkalmasak, jóllehet a dúcok vándorlásának lehetőségét természetesen itt is szem előtt kell tartani. A 16. századi nyomtatványokban alkalmazott illusztrációk rendszerezett formában történő közzététele tehát több szempontból is igen hasznosnak és látványosnak ígérkezik, de az óriási — feltehetően százezres nagyságrendű — anyag összegyűjtése, rendezése, nyilvántartása stb. egyben ha148