AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

II. A könyvtári munka elvi és gyakorlati kérdései - Zircz Péter: A könyvtári szakfelügyelet

— könyvtárakkal kapcsolatos megyei (megyei városi, városi) testületi anyagok, — korábbi szakfelügyeleti vizsgálatok anyagai. Megoldási javaslat 1. Ki kellene dolgozni a hiányzó (vagy esetlegesen beérkező) adat- és anyagtípusok beáramoltatásának rendjét. 2. Létre kellene hozni egy olyan „központot", amely ellenőrizné az anyagok beküldését, feldolgozná és feldolgozott állapotban az irányítás rendelkezésére bocsátaná őket. Ez elképzelhető az OSZK vagy a KMK szervezeti keretein belül, gyakorlatilag az OKT titkárságának részeként is működhetnék. 3. Az alrendszerek és a központ saját anyagának felhasználásával jelentős segédanyagok lennének — a szakfelügyeleti vizsgálatokat megelőzően — magukhoz a vizsgálatokhoz, nem szólva arról, hogy az adatbázis az irányítás állandó segédeszközévé válhatna. A 2. szakaszban megvalósítani javasolt szakfelügyeleti rendszer Mint említettem, az 1. szakaszként megvalósítani javasolt szakfelügyeleti rendszer hátránya, hogy nem járul hozzá a területi könyvtárpolitika kifejlesztéséhez. Ez a hátrány jelentős, sőt súlyos, olyannyira, hogy miatta a szakfelügyeleti rendszer a későbbiek során továbbfejlesztésre, módosításra szorul. Indokaim: 1. A tanácsi önállóság már jelenleg annyira fejlődött, hogy a tanácsok a magukénak (általános felügyeleti jogkörükbe tartozónak) tudnák egyes megyékben a szakkönyvtárakat is, ha erre jogszabály vagy már rendelkezés, felhatalmazás jogalapot szolgáltatna. 2. Ugyanez a jelenség mutatkozik meg könyvtári oldalról is: a jobb megyei könyvtárak részéről mind erősebb az igény az „együttműködésre" a szakkönyvtárakkal (Heves, Vas megye). 3. A hálózati központként működő tárcaközpontok a gyakorlatban eddig sem sokat tudtak tenni a hálózati munka vonatkozásában. Az 1. szakaszban esetleg általuk elnyerendő szakfelügyeleti jogkör jogilag ugyan megerősíti pozícióikat, de létszámgondjaik miatt a jórészt vállalati formában működő tárcaközpontok ezt a területet mindig el fogják „hanyagolni". 4. Módosítja és — alighanem súlyosbítja — a helyzetet az ipari tárcaközpontok csökkenése (az ipari tárcák összevonása nyomán). 5. Végül — és ez talán a legfontosabb: a könyvtárügy fontos érdeke, hogy nagyobb területi — első lépésként: megyei — léptékű könyvtári alrendszerek alakuljanak ki a könyvtári rendszer egészén belül. Ennek legfontosabb eleme a megyei-területi egységes (minden könyvtártípusra ki127