AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Heltai János: Adattár a heidelbergi egyetemen 1595-1621 között tanult magyarországi diákokról és pártfogóikról

Adattár a heidelbergi egyetemen 1595—1621 között tanult magyarországi diákokról és pártfogóikról HELTAI JÁNOS Az alább következő Adattár* a heidelbergi egyetemen 1595 — 1621 között tanult magyarországi diákok életére, tevékenységére, munkásságára nézve tartalmaz adatokat, ezen kívül eligazítással akar szolgálni e jól körülhatárolható értelmiségi réteg társadalmi hátteréről, kapcsolatairól. Az Adattár időhatárait David Pareus heidelbergi tanári működésének kezdő és végpontjai jelentik. Pareus 1598-tól volt az Ó-Szövetség rendes professzora. Hosszabb heidelbergi tartózkodás esetén a néhány évvel korábban beiratkozott diákok már hallgathatták őt. Nagyjából egybeesik ezzel az időponttal a magyarországi helvét hitvallású diákok érdeklődésének Heidelberg felé való fordulása. Ennek oka részben az addig legfrekventáltabb wittenbergi egyetemnek a 16. század végén a Formula Concordiae elfogadásával összefüggő szigorú lutheránus irányban való megmerevedése, másrészt a virágzó heidelbergi szellemi élet, s nem utolsó sorban éppen Pareus személyének vonzó ereje. Ezért látjuk indokoltnak az Adattár kezdő 1595-ös évszámát, jól lehet korábban is megfordult néhány magyarországi diák Heidelbergben, de a beiratkozások csak a századforduló táján váltak tömegessé, s csak ettől kezdve játszik jelentős szerepet a heidelbergi egyetemen végzett értelmiség Magyarország művelődésében. Az 162l-es befejező évszámot Pareus halála, Heidelberg pusztulása, az egyetem hosszú működési szünetének kezdete, s ez által a pfalzi hatás forrásának gyakorlati megszűnése indokolják. Ám a Heidelbergben végzett diákok működése s így az általuk hozott eszmék hatása sokkal tovább tartott, egészen az 1630-as évek közepéig meghatározta a magyarországi és erdélyi protestáns művelődést, míg aztán átadta helyét a puritánus törekvéseknek, amelyeket a heidelbergieket követő, már főleg a Német-Alföldön s kisebb részben Angliában iskolázott prédikátori nemzedék képviselt. A heidelbergi egyetem szellemi hatása tehát ebben az időszakban rendkívül jelentős volt, ennek számbavétele azonban még nem történt meg. Űgy gondoljuk az alábbi Adattár megfelelő kiinduló alap lehet mindazon kulturális és szellemi hatások fölmérésének, amelyeket Heidelberg jelentett az ország közgondolkodásának alakulásában. Bevezetésül az Adattár ta* Itt mondok köszönetet Tarnóc Márton tanár úrnak, aki munkámat mindvégig irányította. 16* 243