AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége 1945—1974 (Tervek és eredmények)

A tudományos munka tehát többé már nem vitatott tevékenység, hanem mint azt az OSZK 1956-os szervezeti szabályzata tervezetének 25. §-a is

90 jelzi: „A Könyvtár dolgozói kötelesek tudományszakuk, valamint a könyvtártudomány és könyvtárpolitika fejlődését állandóan figyelemmel kísérni és képességeikhez mérten tudományos munkát végezni." A tudományos munkához való ragaszkodás megnyilvánult az 1955. január 10-én tartott igazgatósági értekezleten is,

91 melynek jegyzőkönyve Waldapfel Eszter véleményét így örökíti meg: „A tudományos munkát ne engedjük elhanyagolni a kurrens munkák miatt. Ez a dolgozókkal szemben is méltánytalan lenne." Az alig egy hónap múlva — február 19-én — tartott igazgatósági értekezlet

92 azt bizonyította, hogy a kutatómunka végzéséért — mindennek ellenére — küzdeni kellett. A Népművelési Minisztérium, mint az az intézetvezető helyettesének szavaiból kiderült, előbb megvonta a dolgozóktól a kutatónapot, végül is azok számára engedélyezte, akik az MTA által támogatott munkát végeztek. A többiek számára kutatási időt állított be a munkatervbe a könyvtár vezetője, ezt 1955-ben hivatali elfoglaltságuk miatt sokan nem vehették igénybe. A kutatási időről egy későbbi levélben találunk adatokat

93

: ,, 1956-ban 136 tudományos dolgozó közül 84 részesült a munkaterv szerint munkaidőkedvezményben. A munkaidőkedvezmény mértéke egyénenként változó. A tervezett tudományos munkára fordítható idő a tudományos munkakörben dolgozók munkaidejének 9,3%-a. A munkaidőkedvezményben részesülők összes munkaidejüknek átlagosan 15%-át fordíthatják kutatásra." 1955-ben és 1956-ban — az utolsó hónapoktól eltekintve — a könyvtár az 1954-ben stabilizálódott keretek között folytatta tudományos tevékenységét. Az elméleti munkaközösségek csoportja 1955-ben kibővült az ismét megalakult Könyvtárépítési munkaközösséggel, ez azonban az adott évben ,,az új nemzeti könyvtár építésének elhalasztása következtében"

94 nem fejtett ki semmiféle tevékenységet, 1956-ban pedig csupán „alkalmi" feladatokat látott el. A Bibliográfiai munkaközösség (nem azonos a Bibliográfiai munkaközösségek elnevezéssel összefoglalt csoporttal), 1955 helyett 1956-ban látott munkához; tevékenysége csak az ajánló bibliográfiákra terjedt ki, mert az akadémiai Főbizottság által kiküldött szakbizottsággal még nem tudta a tudományos és szakbibliográfiai téren az együttműködést kialakítani.

95 A már az előző években tervezett Szerzeményezési munkaközösség 1956-ban sem kezdte meg működését. 90. Az Országos Széchényi Könyvtár szervezeti szabályzata. (Tervezet, kézírásos javításokkal.) 1956. 91. Jegyzőkönyv. Felvétetett az 1955. január 10-én tartott igazgatói értekezleten. OSZK Irattár. 92. Feljegyzés az 1955. február 19-én tartott igazgatási értekezletről. 865-16-2/955. sz. OSZK Irattár. 93. Varjas Béla választervezete Kovács Máté kérdéseire, amelyet 1957. április 9-én Hámori Béla megbízott vezető továbbított. OSZK Irattár 865-07-2/57. sz. 94. Ezekre a tervekre nincs adat. — Itt, valamint az egész tudományos tevékenységre vonatkozóan is, nagy az eltérés — főleg 1956-ban — az intézeti „összefoglaló munkaterv"-ben megfogalmazott kívánalmak ós a teljesítés között. 95. L. az 1956. évről szóló beszámolót. 167