AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Havasi Zoltán: Nemzeti fejlődés és internacionalizálódás az Országos Könyvtár történeti perspektívájában

módot találunk a kiegészítésekre, és mindent el kell követnünk, hogy a kurrens gyarapítás során a lehető legteljesebben begyűljön a hazai dokumentumtermés . A szocialista országok marxista történettudományi kutatásai meggyőzően bizonyítják, hogy minden ország történetében a haladó és retrográd erők küzdelme bonyolult folyamatokat hozott létre, melyeknek teljes átfogása nélkül az értékes hagyományok sem értelmezhetők tudományos szabatossággal. A történelim és kulturális fejlődés egészének átfogása a korábbiaknál mélyrehatóbb és szélesebben szervezett kutatómunkát igényel. Az ilyen igényű munka segíti mélyebben megérteni a kontinuitás és diszkontinuitás történelmi dialektikáját: annak megértését, hogy az új társadalmi-gazdasági rend miként válik a régi tagadásával a kialakuló új minőség keretében a régi elemeknek is továbbfolytatójává, nemcsak közvetlen forradalmi előzményeinek és ideológiájának tovább vivőjévé, hanem az egész történelem ellentmondásos egységének hordozójává. Ebből a felismerésből következik, hogy a nemzeti könyvtár köteles biztosítani a hazai kiadványok gyarapításának kimerítő teljességét. Az adott könyvtár gyűjtőköri szabályzata természetesen a legnagyobb gondossággal megszabja azt is, hogy bizonyos dokumentumtípusok közül mit nem gyűjt mégsem a Könyvtár. Nem gyűjti például: a használati aprónyomtatványokat, az efemer értékű monografikus és periodikus kiadványoknak bizonyos — pontosan meghatározott — kategóriáit, a jogi személyek irattári jellegű sokszorosít ványait (kivéve a tudományos intézetek munkaterveit és beszámolóit), országos szabványokat és szabadalmakat (amennyiben azokat más könyvtár megbízhatóan gyűjti), levéltári kéziratokat, játék-, oktató- és diafilmeket. A nemzeti könyvtár tehát azokat a dokumentumtípusokat rekesztheti ki a gyűjtésből, amelyeket más könyvtár átvállal, illetve azt az információtartalmat nem öleli fel, amely a nemzeti történelem és kultúra (a legtágabban értelmezve azt) kutatása, megismerése szemszögéből nézve közömbösnek, jelentéktelennek minősül. A nemzeti könyvtár az ország dokumentumtermésének gyűjtésében általános könyvtárként funkcionál, ugyanis a szakkönyvtárral szemben valamennyi szaktudomány, szakismeret, szakterület nyomtatványát felöleli. Elképzelhetetlen azonban, hogy a külföldi könyvtári anyag gyűjtésében az általános, egyetemes jelleget a teljesség igényével biztosítsa; kézenfekvő, hogy válogatnia kell. Válogat már akkor is, amikor a hazai patriotica-anyag lehetőleg pontosan definiált gyűjtési szabályzatán kívül meghatározza a külföldi patriotica-anyag vagy az országra vonatkozó irodalom gyűjtését. Tartalmi és formai elemek alkalmazásával szabja meg a válogatás szempontjait. Ideológiai-politikai felelősség, tudományos, morális és politikai alap szükséges a külföldi patriotica-anyag gyűjtésének meghatározásához, mert a nacionalizmus minden megnyilvánulását el kell kerülni, mindennemű, bármely irányból jövő nacionalizmus ellen szót kell emelni, az egyes országok közötti szükségszerű gyarapítási együttműködésben az internacionalista tudat- és érzésvilágot kell növelni. Nem kis feladat a patriotica-anyag kategóriáiba nem tartozó, egyéb külföldi dokumentumok — értékelőén válogatva történő — gyűjtésének meghatározása. A nemzeti könyvtár a külföldi kiadványok közül — a 96