AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Havasi Zoltán: Nemzeti fejlődés és internacionalizálódás az Országos Könyvtár történeti perspektívájában

ekkor alapítanak könyvtárakat és múzeumokat. Amikor a két történelmi tendencia — a nemzeti fejlődés és internacionalizálódás — közül (a kapitalista fejlődés kezdetén) az első dominál, kézenfekvő, hogy a nemzeti gyűjtemények, az országos könyvtárak is a patriotica-anyag gyűjtését és feltárását helyezik előtérbe. A nemzeti gyűjtemények gyarapodása mintegy a nemzet gyarapodásának a tükre, de legalábbis szimbóluma. A nemzet gyarapodását a haladás szolgálatának tekintették, így nemzet és haladás kettős jelszava volt hivatott összefogni az újjászülető nemzetbe integrálódó új társadalmi rétegeket is, meg a nemzetiségeket is. A nemzeti könyvtári gyűjtemények állományának alakulása híven tükrözi a patriotica-anyag fogalmának szélesebb értelmezését, magába öleli, a nemzeti kultúra részének tekinti a nemzetiségek írott és nyomtatott emlékeit is. Ily módon a nemzeti fejlődésen belül is van internacionalizálódás. Ugyanaz az objektív történelmi szükségszerűség, amely a társadalom — a termelőerők, a gazdasági viszonyok, a társadalmi érintkezés — egy meghatározott fokán létrehozta a nemzeteket és a nemzeti mozgalmakat, a nemzeti élet ébredéséhez és felvirágzásához, nemzeti államok kialakulásához vezetett, elindította a társadalom életének internacionalizálódását is, egyre szorosabbá teszi a nemzetek közötti kapcsolatokat, ledönti a nemzetek közötti válaszfalakat, előmozdítja a nemzetek közeledését és egyesülését, egyre magasabb és átfogóbb társadalmi közösségi formákat hoz létre. A polgári társadalmi rend kialakulása után az egész országra kiterjedő munka kezdődik a nemzeti közműveltségnek polgári igényekhez mért kifejlesztése érdekében. Ebben az időszakban már úgy látszik, hogy az országos könyvtárakban a patriotica gyűjtésének hagyományos koncepciója nem mutatkozik többé elégségesnek, több országban felmerül az igény: a nemzeti könyvtárat a nemzetközi tudományosság általános jellegű gyűjteményévé kell fejleszteni. A törekvés mögött a társadalom élete minden szférájának szükségszerű internacionalizálódása áll. A nemzeti könyvtári fejlődés gyakorlati megvalósításában azonban törvényszerű torzulások következnek be. Az egész országra kiterjedő köz műveltségfejlesztés a kifejlett kapitalizmusban fikció marad. A ,,köz javára", a „nemzet érdekére", minden állampolgár közös érdekeire történő hivatkozások csak leplezik — az időközben keletkezett — a nemzeten belüli és szociális ellentéteket: azt, hogy a haza az új, kapitalista viszonyok között sem nyújt egyebet a nép nagy tömegei számára, mint kizsákmányolást és jogfosztást. Ekkor már a nacionalizmus elveszti korábbi haladó szerepét. A vezető rétegek nacionalizmusának fő funkciójává a létrejött állami és társadalmi rend fő vonásainak megörökítése, a polgári átalakulás „felülről" való megoldásának lényegi rögzítése válik. Sok országban, ahol a társadalmi fejlődés normális útját nem lehet végigjárni, ahol a nemzeti függetlenség kivívásának és a nemzetté szerveződésnek a társadalmi haladás irányába mutató feltételei hiányosak, ott nehéz megküzdeni az elmaradottság súlyos történelmi örökségével és a bonyolult, rendezetlen nemzetiségi viszonyokkal. Az egyetemes, vagy nemzeti könyvtárak kifejlesztése beleütközik a polgári társadalom ellentmondásaiba, az elégtelen anyagi ellátottságba, a nemzetközi imperializmus ellenállásába. A kapitalizmusban az internacionalizálódás a nemzeti elnyomás kiterjedésével és éleződésével jár, s ezért nemzetek közötti 91