AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Havasi Zoltán: Nemzeti fejlődés és internacionalizálódás az Országos Könyvtár történeti perspektívájában

Nemzeti fejlődés és internacionalizálódas az Országos Könyvtár történeti perspektívájában HAVASI ZOLTÁN 1. A nemzeti könyvtárak történeti fejlődésében látnunk kell a nemzeti fejlődés és az internacionalizálódas két történelmi tendenciájának érvényesülését. A szocialista nemzeti könyvtár sajátosságai is — ideológiai értelemben — a társadalmi fejlődés két történelmi tendenciájából: a nemzeti fejlődés és internacionalizálódas elválaszthatatlan kapcsolatából és kölcsönhatásából vezethetők le. Az olyan metafizikus gondolkodásmód, amely a két tendencia közül csak az egyiket — a nemzeti fejlődés tendenciáját— látja, és a másikat — az internacionalizálódas tendenciáját — figyelmen kívül hagyja, szükségszerűen nacionalizmushoz vezet. Az olyan elvont internacionalizmus viszont, amely az internacionalizálódást abszolutizálja és figyelmen kívül hagyja a nemzeti fejlődést (a kozmopolitizmus, a nemzeti nihilizmus stb.)^ nem legyőzi, csupán kiegészíti — és táplálja — a nacionalizmust. Lenin a fejlődő kapitalizmussal kapcsolatban fogalmazta meg a társadalmi fejlődés két történelmi tendenciáját a nemzeti kérdésben. ,,A fejlődő kapitalizmus a nemzeti kérdésben két történelmi tendenciát ismer. Az első: a nemzeti élet és a nemzeti mozgalmak ébredése, harc minden nemzeti elnyomás ellen, nemzeti államok kialakulása. A második: a nemzetek közötti különféle kapcsolatok kifejlődése és élénkülése, a nemzeti válaszfalak ledöntése, a tőke, általában a gazdasági élet, a politika, a tudomány stb. nemzetközi egységének megteremtése." Az első tendencia a kapitalista fejlődés kezdetén dominál, a második az érett kapitalizmusra jellemző, amikor már a szocialista társadalommá való átalakulás felé halad. Lenin arra figyelmeztetett: a marxisták nemzeti programjának mindkét tendenciával számolnia kell. Mindkét tendencia alapja a termelés és a gazdasági élet növekvő társadalmasodása, s ennek eredményeként az emberek közötti kapcsolatok kiszélesedése és elmélyülése. Az internacionalizálódas folyamatának fontos része az osztályharc internacionalizálódása. „A tőke — figyelmeztetett Lenin — nemzetközi erő. Hogy legyőzzük, ahhoz a munkások nemzetközi egysége, nemzetközi testvérisége szükséges." A borzsoá nacionalizmus a nemzeten belül igyekszik elleplezni az osztályharcot, a burzsoá kozmopolitizmus tagadja az internacionalizálódas folyamatának osztályjellegét, ugyanakkor idealizálja és védelmezi az inter89