AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Németh S. Katalin: Két Bethlen Kata dráma a 20. században

Lászlót illetően nincs nyoma az írónő írásában. Németh László drámáján végigvonul ez az érzelmi szál, súlyosbítva vele Kata konfliktusát, hiszen nemcsak vallása törvényei ellen vét, amikor Haller László felesége lesz, hanem érzelmileg is meghasonul, amikor a régi Erdély hagyományait őrizve elfojtja Haller László iránti vonzódását. A drámában szereplő asszonyok, Kölesériné és Bethlen Kata édesanyja is tanúi a fiatal lány érzelmeinek, s ezekre az érzelmekre támaszkodva próbálják Katát a házasság felé irányítani. Bethlenné/Haller Istvánné csupán kevélységnek látja Kata húzódozását, fel is világosítja Haller Lászlót Kata hajlandósága felől: „Az ilyen gyanús természetekre kötelességül kell rájuk mérni, amit szívük rejtekében mint gyönyörűséget remélnek". Katára is rápirít, amikor nem akarja a gyűrűt elfogadni: „Tavaly Keresden elszámláltuk a vallásunkon levő ifjakat. Csak nevettél. Senki rajta kívül színed változását nem okozta". Ezek a motívumok, amelyek Bethlen Kata Haller László iránti érzelmét kívánják bizonyítani, természetes módon hiányoznak az önéletírásból. Bethlen Kata, a vallási harcokban megkeményedett és megtört nagyasszony nem jeleníti meg fiatal lány önmagát. Németh László volt az első, aki biztos kézzel jelölte ki Bethlen Kata helyét, a „közbeeső fok"-ot, a „Bethlen Miklós-féle ízes kálvinizmus és a Kazinczy-féle pallérozott felvilágosodás között"

8

. Ezen a közbeeső fokon Bethlen Kata vallásossága is új értelmet nyer. A hanyatló Erdélyben a rekatolizáció mind erőteljesebb előrenyomulása idején Bethlen Kata vallásában a régi hitet, a régi Erdélyt őrizte. Pietizmusa nem vádolható a bigottság vádjával, Bethlen Kata nem csupán magánéleti felekezeti viszály áldozata, hanem a régi és az új Erdély harcának sorsosa is. „Bethlen Kata az apai valláshoz ragaszkodott a régi Istenben, a régi Erdélyhez. A ,más vallás'; a jövevény kultusz; a fejedelmi múlttal szemben az új fénnyel kísértő Habsburg-világ" — írja Németh László a Sziget Erdélyben című tanulmányában.

9 A drámában is sok apró mozzanat készíti elő Bethlen Kata vallásosságának szavakkal is megfogalmazott kifejezését. A szereplők közül Nádudvari Péter öreg prédikátor a megtestesítője a régi Erdély puritán kálvinizmusának. Kata Nádudvari prédikációit, magyarázatait hallgatva hitében nyer megerősítést, az őt érő rokoni bántások ellen kemény öntudattal védi meg a református prédikátor tanait. Kölesériné éppúgy szóvá teszi Nádudvari Péter gyakori megjelenését, mint ahogy Borbála asszony sem szívesen látja házában a református papot. Borbála asszony, akinek második férje a katolikus Haller László apja volt, a gyakorlati élet követelményeihez alkalmazkodni tudó asszony. 0 már felmérte a vallási viszályok következményeit, saját példáján is bizonyítja Kata előtt, hogy előnyösebb lesz katolikus férjet választani. „Ahhoz a világhoz kell szabnunk magunk, amelybe Isten eltökélett szándéka behelyezett" — inti a makacskodó Katát. Ilyen drámai előkészítés után következik Kata vallási moráljának tételes megfogalmazása, az a mondat, ami soha nem került az önéletírásba,, de szelleme a mondat elhangzásának hitelességét sugallja: „De énnekem nem kell 8. Németh László: i. m. 156. 9. Németh László: i. m. 138. 42* 659