AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: Az Éjféli Kiadó

„A Vercors. . . A Vercors. . . Ismertem a nevet, csodáltam kevély nemességet sugalló muzsikáját, de mindeddig nem tudtam ennek a hatalmas hegytömbnek pontos helyét az Alpok előhegységében... A fékezhetetlen nagyság, amelyet a síkságból magasra szökő, roppant hajó sugallt, egyre jobban elbűvölt. A vonat lassan gördült a hegy lábánál, mintha elég időt akart volna hagyni rá, hogy átitatódjam ettől a látványtól, amelyet feledhetetlennek éreztem. Pedig igazán nem láthattam előre, hogy a Vercors milyen szerepet fog játszani az életemben." írja visszaemlékezésében.

1 A visszaemlékezés magyarázatul szolgál arra is, miért választotta elbeszélése címéül A tenger csendjé-"t: ,,. . . Hitler kardját élesítette Spanyolországban, várható volt, hogy hamarosan ránk is sor kerül. Úgy rajzoltam, ahogy az ember végrendelkezik. S bár semmiféle tudatos szándék nem vezetett, talán nem volt puszta véletlen, hogy a háború kitörése előtti utolsó albumomnak Csendesség volt a címe, hogy nem sokkal később elvállaltam Edgar Poe Csend című munkájának illusztrálását, és első illegális elbeszélésem címében megint csak ott volt a Csend szó. Mintha ezzel a szóval akartam volna háromszor kopogni, mielőtt felvonják a függönyt, és megkezdődik a hosszú tragédia, amelyet a betömött szájú Franciaország valóban csendben fog átélni. . ."

2 Az Éjféli Kiadó kis könyvei a tragédia elleni küzdelmet szolgálták, s túllépték Franciaország határait. A haladó irodalom már 1933 nyarán — a magyar szocalista irodalom képviselőinek sok jelentős képviselője még korábban, 1919 őszén — emigrációba, száműzetésbe, vagy illegalitásba kényszerült Európa-szerte. A németországi, bővített feketelista 1939-ben 5580 mű címét tartalmazta. A német parancsra Párizsban kiadott „Ottoféle jegyzék"-et a zúzdába küldendő könyvekről a Kiadók Szindikátusa tette közzé. Ebben az Emilé Paul-testvérek kivételével minden nagy francia kiadó — összesen száznegyvenen —, résztvett. A jegyzék melletti felhívás közli, hogy ,,a megszálló hatóságok elégedetten vették tudomásul a francia kiadók kezdeményezését". A jegyzéken szereplő nevek közül itt csak néhányat említünk: Aragon, Julien Benda, Jean-Richard Bloch, Claudel, Dorgelés, Giraudoux, Malraux, Maurois neve található a francia irodalomból. Mellettük az emigráns német írók, mint Thomas Mann, B. Brecht, Remarque, Ludwig Renn, Wassermann, Zweig, továbbá a klasszikus és a modern angol nyelvű irodalom kiváló reprezentánsai, Shakespeare-tól Virginia Woolf-ig. Ezen kívül tilos volt kiadni árja szerzők zsidókról — Chagall, Heine, Offenbach — szóló életrajzait. Az oktatásügyi miniszter követelte, hogy Descartes műveit dobják ki az ablakon, Rousseau-t és más hasonlóan „káros" írókat törölni kellett a tantervekből. A másodlagos röntgensugárzás felfedezője, az akadémikus Paul Langevin előadásait felfüggesztették. A tiltott könyvek jegyzéke magyar szerzők nevét is őrzi: zúzdába kerültek a magyar származású Victor Basch, a Sorbonne tanára, továbbá a fiatalon emigrált nagytehetségű magyar filozófus, Politzer György művei, és Lajos 1. Vercors: La bataille du silence. Souvenirs de minuit. Paris 1967, Presses de la Cité. 349 p. Vercors: A csend csatája. Éjféli emlékek. Ford. Rubin Péter. Bp. 1973, Gondolat. 313. p. 2. Uo. 14. p. 636