AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Nemeskéri Erika: Cholnoky László pályája

hagyta, már arra sem maradt ereje szegénynek, hogy munkássága e kettős könyvelését folytassa.

45 Hivatalnoki aggályoskodással jegyezte a füzetbe a szerkesztőségnek adott mű címét, a műfajt, a leadás napját. Ezt lila tintával csinálta. Piros tintával írta be viszont a megjelenés helyét és idejét, időnként a kapott honorárium összegét is. Számvetése csalásait, önplagizálását is rögzíti. Azt is följegyezte, hogy bátyjának, Viktornak egyik novelláját „pimaszul" megrövidítette, s beadta a Reménynek. .. Bertalis Ambrus hazatér című novellájával kapcsolatosan megjegyzi: „Mivel én ilyen buta, népies történetet képtelen vagyok elkövetni, ezt egyszerűen kimásoltam Ferenci Kálmán egyik kötetéből. Eredetileg az volt a címe: A lélek visszajár. Beadtam az Igazságnak." A kiadókkal szemben elkövetett kényszeredett csalásait is följegyzi, s föl a következményt, mint a Látomás című elbeszélésgyűjtemény meg-nem-jelenésének történetét is. ,,A kézirattal csaltam: hogy az ívszám kilegyen, belesikkasztottam régi lapokat a Prilck mennyei útjából. A korrektúrát elküldték, de azt én nem csináltam meg. Közben megfeledkeztek a dologról és így ez a kötet az Athenaeum kiadásában soha megjelenni nem fog." Egy másik érdekes jegyzete: „Szeptember. Regény. Beadtam a Magyarságnak május 28-án". 1921-et írnak! „Megjelent a szeptember 14—19. számokban. Botrány történt vele, mert körülbelül a felénél rájöttek, hogy ugyanaz, mint az Oberon és Titánia, és ettőlfogva újonnan kellett írnom." Annyira megbízhatatlan lett volna? — a plágium és önplágium túlzásából vajon következtethetünk lelki pusztulására ? Alkoholizmusba süllyedt élete sokat megmagyaráz életének napi fordulataiból, de a plágiumnak — kiváltképp, ahogy azt akkoriban értették — sokkal bonyolultabb magyarázata van. Cholnoky Viktorral — íróbátyjával — például szinte azonosította magát, ahogy a korai Nyugatbeli találmánya mutatja. Számára Viktor életműve tulajdonát képező forrás, saját nyersanyag volt, amit tovább formálhat, ha szükségét érzi. Fenyő Miksa írja: „Viktorra, a bátyjára igen 45. OSZK, Kézirattár, Fond 192/9 I—II. — Az irodalmi naplóból és sajtóbibliográfiákból 89 olyan újság és folyóirat címe gyűlt össze, amelyekben Cholnoky László írásai megjelentek: Adler Képes Családi Lapja, Alkotmány, Általános Tudósító, Automobil, Borsszem Jankó, Brassói Lapok, Budapest, Budapesti Hírlap, Budapesti Napló, Clevelandi Szabadság, A Család, Déli Hírlap, A Detektív, Detektív Szemle, Divat Szalon, Dunántúli Kultúra, Egyenlőség, Egyetértés, Elet, Ellenzék, Érdekes Újság, Az Est, Esti Élet, Fidibusz, Független Magyarország, Függetlenség, Grimasz, Gyermek Hírlap, Harczos, Határőr, Hazánk, A Hét, Hétfői Napló, Heti Újság, Ifjúsági Lapok, Igazság, Jó Pajtás, Kék madár, Képes Krónika, Képes Moziműsor, Képes Újság, A Kor, Magyar Állam, Magyar Figaró, Magyar Géniusz, Magyar Helikon, Magyar Irredenta, Magyar Nemzet, Magyar Szemle, Magyar Úriasszonyok lapja, Magyarország, Magyarság, Múlt és Jövő, Munkatárs, A Nép, Nemzeti Újság, Nyugat, Az Ország, Ország-Világ, Panoráma, Pesti Élet, Pesti Hetinapló, Pesti Hírlap Vasárnapja, Pesti Napló, A Polgár, Pozsonyi Híradó, Prágai Magyar Hírlap, A Béggel, Remény, A Rend, Rendkívüli Újság, Szálon Újság, Szamár, Székely Újsáj, Szózat, Társaság, Temesvári Hírlap, Tolnai Világlapja, Tőzsdei Kurír, Új Otthon, Új Nemzedék, Az Újság, Vasárnapi Újság, Veszprémmegyei Újság, Világ. — E nagyszámú újság sok publikációra utal, de a sok nagyrésze többedközlés. Az 1915 és 1925 közti publikációkat megvizsgáltuk, s arra derült fény, hogy általában háromszor jelentek meg Cholnoky cikkei változtatás nélkül. Nem számoltuk természetesen a tematikus azonosságokat mutató, de az újraformálás nyomait hordozó írásokkal a statisztikai összevetésben. 630