AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Miklóssy János: Vajda János „pokoljárása" (1864—1867)

„Elnöki intézkedés"-t) definiálja így Naplójában Vajdától örökölt szerepkörét (Bp. 1905.194—195.1.); lényegében tehát sajtóreferensként tevékenykedik. Elhelyezkedésében elsősorban Kelemen Mór lehetett segítségére, ezt egy Kelemenhez írt, 1866. aug. 20-án kelt levél is manifesztálni látszik: ,,én valósággal nagyon szeretnék neked valamivel szolgálni, ki engem barátságosan fogadtál, midőn igazán egész világtól el voltam hagyatva" (OSZK Kézirattár). Kelemen Mór, Petőfi 1848-as kunszentmiklósi kortese, ebben az időben a magyar udvari kancellárián fogalmazóként teljesített szolgálatot. Vajdához régtől datálódó barátság fűzte. Több évtizedes kapcsolatuk — levelezésük tanúsága szerint — főként a hatvanas évek folyamán intenzív.

27 A Vajda szerkesztette Magyar Sajton&k Kelemen a bécsi levelezője.

28 Reánk maradt levelezése a bizonyság, hogy Kelemen Mór elsősorban példás hivatalnok voltának köszönhette a kancelláriánál való gyors emelkedését és tekintélyét („El is feledém levelemben kérdezni éppen ezért — olvashatjuk Szokolay Istvánnak, az ismert jogi szakírónak, 1864. máj. 21-én Kelemenhez intézett soraiban — mire mindjárt kancellári változáskor gondoltam [1864. áprilisában Forgách Antal grófot Zichy Hermann gróf váltja fel], t. i. hogy az Ön állapotjára volt-e valami befolyással? Csakhogy olyan egyént, ki mit sem követel, tűr, húzza az igát, s kinek jelességét nagyon lehet használni — mindenki kedvelhet —, ha mint sokszor gondolám, mondám is — nem méltányol". OSZK Kézirattár). Kelemenen kívül Kecskeméthy Aurél is egyengette a Bécsbe menekült Vajda sorsát. A Kecskeméthyről mindig elismeréssel szóló poéta

29 nem először élvezte a zseniális, de ellentmondásos jellemű publicista támogatását,

30 akinek írásait, ,,Bach-huszár" múltja ellenére, Arany János is szívesen közölte a Szépirodalmi Figyelőben, Széchenyi pedig bizalmas köréhez tartozónak tekintette. Kecskeméthy a félhivatalos Sürgöny főszerkesztője akkor (1964. júl. 1.—

dec. 11.), amikor Vajda 1864. novemberében a lap bécsi levelezője lesz, s jelentékeny szerep jut a költő számára 1865. jan. 1-én induló orgánumánál, a Bécsi Híradónál is. Az idézett, 1865. szept. 5-én kelt „Elnöki intézkedés"-bői pontosan tudjuk: Vajda 1865. szept. 30-ig állt a kancellária szolgálatában. A Helytartótanács elnökségén eltöltött idejének terminusait ellenben csupán saját vallomásai nyomán kénytelenülünk meghatározni. „Leveleidet — kéri Kelemen Mórt — a helytartósági elnökséghez intézd, mert délelőtt ott vagyok, s hamarabb kapom" (1865 [október] OSZK Kézirattár). „Végzetem jótékony szeszélye rendelé — tudósít egyik e korban írt tárcájában — hogy föl kell sétálnom, azaz gyalogolnom ős Buda várába".

31 Az „Elnöki intézkedés" amely érdemeiért „eddigi helyzetéhez illő állásban való alkalmazását" helyezi kilátásba, teszi lehetővé számára, hogy 1865. okt. 1-étől hazatérjen, és a Sürgönynél végzett munkája mellett a Helytartótanács 27. Miklóssy János: Petőfi kortese, Vajda János barátja. = Az OSzK Évkönyve. 1968-1969. Bp. 1971. 337-346. 1. 28. VKrK VII. k. 626-627. 1. 29. VKrK VII. k. 874-875. 1. 30. VKrK VII. k. 585. 1. 31. A várhegy oldalon. MV. 1866. febr. 11., 33. sz. 598