AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Szelestei N. László: 18. századi tudósaink II. Weszprémi István (1723—1799) és orvostörténeti műve

miatt — az általunk rajzolt Weszprémi-kép sem lesz teljes. A levelek esetében azért soroltuk fel mégis névszerint valamennyit, hogy az illetékesek figyelmét ismételten felhívjuk a további kutatásokkal még teljesebbé tehető levelezés kiadásának a fontosságára, hogy „orvostörténetírásunk atyjá"nak tudományos módszerét, annak alaposságát minél inkább megközelítsük, egyúttal pedig munkánkban csökkentsük a lapalji jegyzetek számát. A levelezésből mi most elsősorban azokat az adatokat dolgozzuk fel, amelyek az orvoséletrajzok megírásának módszerére és a kiadás körülményeire vonatkoznak. II. WESZPRÉMI ISTVÁN ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA Tanulóévek 1723. augusztus 23-án született Veszprémben, Csanádi István és Bíró Zsuzsanna fiaként. 1732-től Pápán, 1739-től Sopronban tanult. 1741 nyarán írta be nevét a debreceni kollégium anyakönyvébe. 1743 elejétől októberéig azonban Besztercebányán időzött. Debrecenben, ahol egy évtizedig a kollégium diákja volt, tanárai között találjuk Maróthi Györgyöt, Hatvani Istvánt, Szilágyi Sámuelt. A diákok közt előbb praeceptor oratoriae, aztán bibliothecarius (1747 — 1751), majd 1751 közepétől senior. Két kéziratával rendelkezünk ebből az időből. 1748-ban készítette el Szilágyi Tönkő Márton életrajzát, amely történeti érdeklődésének korai bizonyítéka. Az életrajz összeállításánál nemcsak írott forrásokat használt fel, hanem Szilágyi Tönkő Márton János nevű fiától (aki atyjához hasonlóan Debrecenben volt professzor) kapott személyes információkat is.

67 1749-ben franciából magyarra fordította Daniel Superville katekizmusát.

68 A fordítást később önéletrajzában is megemlíti. Ez a tény, továbbá a sajátkezű, szépen letisztázott kézirat valószínűsíti, hogy e művet már kiadásra szánta. 1752 tavaszán „in subsidiis itineris academici" 60 forintot kapott az iskolai tanácstól, 72-t a seniori pénztárból. Nyugati „bujdosása" előtt három hónapot Bécsben töltött. Ekkor és itt két műve jelent meg. A magyarországi keresztyén királyoknak históriája című verses munka, valamint a Mária Terézia nevére írt hat anagrammja

69 alapján Weszprémi a bécsi 67. A debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárában található kézirat jelzete: F 300(22). Nem Weszprémi kézírása, de a végén található névkiegészítés (S. V. -+• Steph. Veszprémi) valószínű sajátkezű. A kéziratról szövegközléssel együtt lásd Tóth Béla: Weszprémi István első életrajzi munkája. Szüágyi (Sylvanus) Tönkő Márton élete. = A Hajdú-Bihar megyei Levéltár Evkönyve IV. Debrecen 1977. 161-169. 68. Sajátkezű kézirata az OSZK-ban, Quart. Hung. 329. 69. Programmá. Maria Theresia. Sex anagrammata deorum elucidationes. Viennae 1752. 524