AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Szelestei N. László: 18. századi tudósaink II. Weszprémi István (1723—1799) és orvostörténeti műve

tikában az orvosok fontos és orvosi hivatásukkal egybeeső szerepet játszhattak. Weszprémi István jó lelkiismerettel vállalt vezető szerepet az együttműködésben. 2. Uj források Weszprémi István munkásságához Cikkünkben Weszprémi István alakját szeretnénk az eddigieknél teljesebben felidézni. Két monográfiával rendelkezünk: Sükösd Mihály Tudós Weszprémi István (Arckép a magyar felvilágosodás előtörténetéből) című kötetében

4 lendületes tollal ír, alapjában véve azonban nem tudta meggyőzővé tenni elképzeléseit. Miként az alábbiakból kiderül, munkánk során a felvilágosodásnak mi is fontos szerepet tulajdonítunk, sőt ezzel próbáljuk Weszprémi lojalitását megokolni, eredményeink azonban mások, mint Sükösdé. Sokkal szerencsésebb kísérlet Kótay Pálé, aki a Succinta medicorum Hungáriáé et Transilvaniae biographia kétnyelvű kiadásának első kötetéhez névtelenül írt előszavában

5 jó érzékkel ad orvosi korrajzot, s Weszprémi orvosi nézeteinek korszerűségét is elemzi. Weszprémi lojalitásával azonban ő sem tud mit kezdeni. Az utóbbi években több értékes adalékkal lett gazdagabb a Weszprémiről szóló irodalom.

6 Két alapvető szempont késztetett arra bennünket, hogy egy új Weszprémi-monográfia tervével foglalkozzunk. A felvilágosodáshoz való kapcsolatáról — Sükösd alapján — az eddigi kép elhibázott. Ennél is lényegesebb azonban az, hogy az eddigi szakirodalom meglehetősen keveset foglalkozott Weszprémi tudós kortársaival, akik orvostörténetének létrejöttében fontos szerepet játszottak. Tervünk megvalósításához az utóbbi években közzétett adatokon kívüli új források után kellett néznünk. Elsősorban a Weszprémi István által, ill. a hozzá írt leveleket tanulmányoztuk, amelyek sok értékes adatot tartalmaznak kapcsolataira, adatgyűjtési módszerére, kronológiai és könyvkiadási kérdésekre, s e forrásterület Weszprémi István esetében eddig szinte érintetlen volt.

7 További jó adatokat találtunk a Weszprémi könyvtárából 4. Sükösd Mihály: Tudós Weszprémi István. (Arckép a magyar felvilágosodás előtör' ténetéből.) Bp. 1958. (Irodalomtöténeti füzetek 16.) A továbbiakban: Sükösd. 5. Weszprémi István: Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza I—IV. Ford. Kővári Aladár, Vida Tivadar. Bp. 1960 — 1970. Az első százhoz írt bevezetés az első kötetben: V—LVlJJL. A továbbiakban: Kótay. 6. Munkánk megfelelő helyein idézzük majd őket. 7. E levelek fontosságára először Elekes Lajos hívta fel a kutatók figyelmét. „Sajnos, hogy levelei még nincsenek gyűjteményesen kiadva, pedig igen értékes forrásmunkául szolgálnak a XVIII. század magyar szellemtörténeti fejlődéshez, hiszen igen kiterjedten levelezett Béccsel, Németország több kiválóságával, van Swietennel, az Oroszországba kiszármazott Paeken Kristóffal[!], Kollárral, Prayval, Perlitzyvel stb." (Orvosok és Gyógyszerészek Lapja, Debrecen, 1938. 4. sz. 95. 1.) Újabban V. Windisch Éva (Az Országos Széchényi Könyvtár Evkönyve 1963 — 1964. Bp. 1966. 170.1.) és Tarnai Andor (Irodalomtörténeti Közlemények 1957. 647.1.) mutatott rá az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában található, Weszprémihez írt levelek nagy forrásértékére. 520