AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A csízió ellenlábasai és utóélete

szembesítve a csízióéval a következők állapíthatók meg. Az „időjóslások" egy része — nem teljesen azonos fogalmazásban — fellelhetők a csízió „Paraszt emberek regulái az időnek változásáról" c. fejezetében. ,,Az időjárás hónapok szerint" is főleg a népi tapasztalat hagyományain alapszik, és mint ilyen tartalmailag belevág a csízióba, de szövegösszefüggés nem mutatható ki. Az előbbi témának szinte kritikájaként fogható fel a „Mi okozza az időváltozást?" c. bővítmény, amely a korábbiakkal szemben nem a paraszt tapasztalataira, hanem a megjelentetés korának természettudományi ismereteire támaszkodik, és ez utóbbit népszerűsíti. „Mi a szél?" c. írás témája közel áll a csíziónak a szelekről szóló részéhez, de szövegösszefüggés itt sem tapasztalható. Bár a négy ismertetett kiadás három különböző nyomdában készült (Gelléri—Székely, Berkovitsné és Löblj, a „Jóslás hónapok szerint csoportosítva" c. fejezet illusztrálására szóló hónapképek mindegyikben ugyanazok. Ezek szerint a klisék nyilván Bíróé voltak. A képek (32—43. ábra) később a fentebb ismertetett Eisler-kiadványban tűnnek fel. Az életképek hangsúlyozottan magyaros jellegűek, de feltűnő, hogy szemben az általános gyakorlattal nem csak falusi, de kifejezetten városi, polgári jelenetet is tartalmaz a sorozat (pl. december). Bíró Albert kiadásában szűkebb, 48 lap terjedelemben A legigazabb álmoskönyv és szerencsejósló címmel kisebb változat is jelent meg. Az 1901 — 1910 közötti időszak nemzeti bibliográfiájában évszám nélkül a Gelléri— Székely nyomdából,

108 míg a következő évtizedből Bíró Albert kiadásában 1913-ból közöl

109 egy-egy kiadást a kis álmoskönyvből. Az OSZK feltűnően gazdag e kiadványból: nem kevesebb, mint nyolc példány található belőle különböző jelzeteken. Ezek közül egyiken sincs nyomtatott évszám, így eligazítást a datálással kapcsolatban egyedül a kötelespéldány beszolgáltatásának ideje, valamint az ezzel kapcsolatban a naplókban regisztrált időkör nyújt, amelyből a beadásra került kiadványok megjelenését — legtöbbször negyedévek közlésével — rögzítették. A fentiek alapján időrendbe rakva a nyolc példányt megállapítható, hogy az 1904-ben megjelent és 1905-ben naplózott

110 szedésben eltér a többiektől, bár szövegben és beosztásban sorról sorra megegyezik velük: Álmok magyarázata (3—20.) — Szerencsés és szerencsétlen napok (12.) — Jóslás hónapok szerint osztályozva (22—27.) — Kártyavetés (28 — 29.) — Jóslat (30—35., ül. 36—46.) — A nagyközönség körében forgó babonák. Hiteles adatok nyomán összeállítva. (46—48.). A fentiek közül egyedül a „Jóslás hónapok szerint osztályozva" c. fejezet szövege hozható kapcsolatba a csízióval, és ez azonos a Bíró-féle nagy álmoskönyv „Jóslás hónapok szerint csoportosítva" c. írásával. Visszatérve a példányokra megállapítható, hogy az 1908 — 1913 között naplózott hét példány ugyanarról a szedésről készült. Közülük az 1908-ban naplózott kettő, amely közül az egyiket a nyomda, a másikat a kiadó adta be,

111 az utolsó lapon viseli a Gelléri—Székely nyomda nevét. A többi öt 108. 70. jegyzet. 109. 97. jegyzet II. Bp. 1942, 15. 1. 110. OSZK jelzete: Phys. 578hk. 111. OSZK jelzete: Phys. 586ho, Phys. 578kk. 484