AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A csízió ellenlábasai és utóélete

igényes — színvonala alatt állnak. A cím is ennek megfelelően átalakított: ,,A csízió minden bölcsességnek forrása," áll a csízió utóélete során használt „csízió minden jóslás tudománya" kifejezés helyett.

54 Váradi célja egyértelmű: el kívánta riasztani a primitív, babonás embereket az egészségre ártalmas kuruzslástól. Utolsó két sora így is szól: „Okuljanak ebből, akik elolvassák." Váradi Antalnak ez a csíziót korholó, mindössze nyolc lap terjedelmű írása évszám nélkül, 1891 — 1892 tájt jelent meg Méhner Vilmos „Históriák, nóták" c. sorozatában, annak 135. tagjaként.

54 Váradi írása a kritikának egyik késői emléke, hiszen az eredeti csízió változatlan szöveggel ekkoriban jelent meg utoljára. Átdolgozásai, ill. utóélete során pedig már nem nyújtott olyan nagy felületet a bírálathoz, mint a korábbiakban. A CSÍZIÓ UTÓÉLETE A magyar csízió iránti érdeklődés lanyhulásával szükségesnek mutatkozott átdolgozása. Erre több alkalommal is sor került az első világháborút megelőző négy évtizedben, és mindegyik önálló kiadvány formájában készült.

55 Ez azonban a csízió agóniájának csak egyik változata volt. Másik megoldásként az kínálkozott, hogy a csízió néhány eleme került be más, hasonló jellegű munkába, annak kisebb-nagyobb alkotórészeként. Ez nevezhető a csízió utóéletének. A népkönyvek sajátos csoportját alkotják a jövendöléssel kapcsolatos munkák. Ide tartozik a sorsvetőkönyv,

56 az álmoskönyv és a csízió. Ezek a 16. század végén, ill. a 17. század elejétől mind több nyomtatott kiadásban láttak napvilágot magyar nyelven.

57 Hazánkban leghosszabb életűnek és a legelterjedtebbnek ezek közül az álmoskönyv bizonyult. Miután az álomfejtésben hivőket nem befolyásolta túlságosan a természettudományoknak az elmúlt századokban elért rohamos fejlődése, az álmoskönyvek virágzása — a csízióval ellentétben — a 19. század végén sem szűnt meg. Közkedveltsége módot nyújtott arra, hogy a szerkesztők beemeljék lapjaira a csízió — sőt a sors vetőkönyv — még használhatónak tűnő elemeit. Jó példa erre az előző tanulmányban tárgyalt, Bálint-féle álmoskönyv, amely még a csízió átdolgozásának tekinthető.

58 Az álomfejtés a magyar csízió egyik, bár viszonylag rövid fejezete, így tartalmilag igen rokon művekről van tehát szó. Az alábbiakban arra történik kísérlet, hogy ennek az utóéletnek jellegzetes formáiról és magáról az irányzatról átfogó kép alakuljon ki. Hangsú54. Magyar könyvészet 1886-1900. Szerk. Petrik Géza. I. Bp. 1908, 308, 908. 1. 40. jegyzet XIV. Bp. 1914, 851. has. — Az OSZK-ban található példányok jelzete: 14.821/135 - Ponyva 46/68 (2 pld.) - L. elég. m. 685d és 873bd. 55. 3. jegyzet. 56. Magyar Könyvszemle 1964, 348 — 354. 1. és 1966, 75 — 81. 1. 57. Almoskönyv: Magyar Könyvszemle 1975, 91 —92.1. — RMK I. 643, sorsvetőkönyv: RMNy 747 - RMK I. 350, Sztripszky I. 1834/41, csízió; RMNy 643, 678, 684, 741. 58. 3. jegyzet. 463