AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda a 17—18. században I.

„Éllyen hát PÁPAI Doktor PÁRIZ FERENTZ, Könyvének virtusa mivel nem tsak kilentz, Világra hozása sem volt csak entzen-bentz, Betűit szedvén szól így MISKOLTZI FERENTZ. h.t. Nob. Typogr. Leutschov. Cultor"

218 Miskolczi végezte tehát e valóban nagyon nehéz munkát: az igen apróbetűs, szép szótárnak a szedését. Az 1706-ban említett két nyomdászlegény valószínűleg Kaspar Polomsky és Miskolczi Csulyak Ferenc volt. Miskolczi később (1712-től) a debreceni nyomda vezetője lett, majd Debrecen városa tanácsosának választották meg.

219 Rövid ideig, egy-két évig dolgozhatott a Brewer-műhelyben Daniel Klöss és Johann Titsch. Daniel Klöss nyomdászlegény 1703-ban kötött a városban házasságot.

220 Szintén ott nősült 1704-ben Johann Titsch.

221 Személyükről több adat nem maradt fenn. Míg a korábbi időkből általában két, viszonylag állandó nyomdászlegény tevékenységéről tudunk, az 1710-es évekből csak egyet ismerünk: Kaspar Polomskyt. Legfeljebb az 1710-es évek végétől állhatott Lőcsén alkalmazásban Jeremiás Jeschowitz. Lőcsei származású volt; 1706-ban iratkozott be a wittenbergi egyetemre.

222 Tanulmányai után hol járt, mivel próbálkozott, nem tudjuk: Lőcsén először 1720-ban találkozunk nevével: ekkor kötött házasságot Susanna Janoschowitz-cal.

223 Négy gyermeke született az 1720-as évek során.

224 Az 1730-as években, Polomsky öregsége és halála idején Jeschowitz lehetett a Brewer-nyomda egyetlen alkalmazottja. Még korábban, 1723-ban tanulta ki Lőcsén Szatmári Pap Sándor a nyomdász mesterséget. A kolozsvári lelkész fia viszonylag későn, 26 éves korában kezdett hozzá a ,,szent művészet" gyakorlásához Johann Brewer műhelyében, majd hosszabb külföldi tanulmányútra indult; németországi és hollandiai útjáról hazatérve 1731-ben a kolozsvári nyomda vezetője lett.

225 A 17. század végén, a 18. század első felében már — ellentétben a korábbi időszakkal — nem telepedett le külföldi származású, németországi vagy sziléziai legény a Szepesség fővárosában. A török háború és a Thökölyfelkelés zűrzavaros évei, majd a Rákóczi-szabadságharc szétzilálták az addig rendszeres külföldi kapcsolatokat. Az erőszakos ellenreformáció híre is 218. Szabó I. 1746. 4b lev. 219. Herepei: Tótfalusi. . . 61. p., Csűrös Ferenc: A debreceni városi nyomda története. Debrecen 1911. 177-178. p. 220. SOAL I. 180. Esk. akv. 1684-1774. 19. p.: „5. Febr. 1703. Daniel Klöss Ein Buchdrucker. Maria." 221. Uo. 21. p.: ,,11. Aug. 1704. Johannes Titsch Ein Buchdrucker. Susanna." 222. Asztalos i. m. 150. p. 1706. dec. Jeremiás Jezovitz, Leutschov. Hung. grat. 223. SOAL I. 180. Esk. akv. 1684-1774. 43. p.: „11. Nov. 1720. Jeremiás Jeschowitz ein Buchdrucker gesell mit Jungf. Susanna geb. Janoschowitzin." 224. Jeremiás nevű gyermek 1721-ben született: SOAL I. 175. Szül. akv. 1670 — 1722. 334. p. — Ismeretlen nevű kétéves fia 1725-ben halt meg, kereszteletlen gyermeke szintén 1725-ben, hároméves fia 1735-ben. SOAL I. 183. Hal. akv. 1684-től. 97, 98, 135. p. 225. Ferenczi Zoltán: A kolozsvári nyomdászat története. Kolozsvár 1896. 76 — 79. p. 399