AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda a 17—18. században I.

volt a céhbe lépését megelőzően. Úgy tűnik, hogy ennek még komolyabb következményei lettek volna, mint a tisztességtelenné nyilvánításnak, ezért fenyegette meg vele a lőcsei céh Gevers özvegyét. Mind Severini özvegyének, mind Gevers özvegyének esetéből kiderül, hogy a lőcsei nyomdászat-könyvkötészet a 17. század közepén nagy fölényben volt a legközelebbi város, Kassa hasonló mesterségeivel szemben, s ezt a fölényét a lehetőségekhez képest ki is használta. Még az 1650-es években, a céh viszály kezdetén Lorenz Brewert nagy veszedelembe sodorta legnépszerűbb kiadványa, a lőcsei kalendárium. A bajt az 1653. évre szóló magyar nyelvű naptár krónikarésze okozta, amelyben többek között a következő eseményekről olvashatunk: (1652) 5

,Item 26. Aug. Az Török nagy rablást tészen Mtra Vár-megyében, kinek Nagyvezekénél eleiben menvén, Gróf Forgats Ádám, magát szekerek köziben sántzolván, minden segítség nélkül Vitézül el vesznek, Gróf Eszterhás László, Eszterhás Ferentz, Tamás és Gáspár Uraimókkal."

125 Az események főszereplője, Forgách Ádám főkapitány — felháborodván az összeütközés ilyen sikertelen bemutatása miatt — a tipográfus által elkövetett sértésért példás büntetést követelt: halált vagy becsületvesztést, s amellett helyre akarta igazíttatni a krónika adatát. A büntetés végrehajtását a városi tanácstól kívánta. Záborszky Miklós, Forgách megbízottja és Johann Serpilius, Lőcse jogi képviselője tárgyalások után végül a következő büntetésben állapodtak meg: a kalendáriumnak a tipográfus szégyenére helyreigazítással kell megjelennie; a nyomdász a sértésért 200 Ft (!) pénzbüntetést fizet; a tipográfus legényét pedig három hónap börtönbüntetéssel sújtják.

126 (Hogy melyik legényt, Illyési Istvánt, Johann Brexelt, Markus Severinit vagy Georg Springert, nem tudjuk. Azt viszont láthatjuk, hogy Lorenz Brewer személyében — valószínűleg tanácsosi rangja miatt — elkerülte a súlyos büntetést, pénzzel megváltva azt, ill. a börtönbüntetést áthárítva egy vétlen alkalmazottra.) A következő évi naptár ilyen kiegészítéssel jelent meg: ,,Áz fellyül meg-írt Gróff Forgách Ádám Uram, Űjvári Generális Actiója, ez előtt való punctumban, más nem jóakarói kérésére és sinistra informátiójára, hamissan és nem igazán lévén írva, nétalám életem el vesztésével kellett volna érette fizetnem, ha az böcsületes Tanách Intercessioja, és azon Gróff Forgách Ádám Uram gratiája nem accedalt volna. Revocalom azért és cassalom, s hamisnak lenni agnoscalom azon előbbi írásomat, mivel az dolog így iratik és találtatik, hogy tudniillik. . ." — s következett az eredeti adatnál majd háromszor hosszabb leírás arról, hogy Forgách a törökkel való összecsapás során több mint százötven török fogságban levő keresztyén rabot kiszabadított, nyolcszáz törököt megölt, ugyanakkor őfelsége vitézei közül csak negyvenhárom esett el, így az Eszterházytestvérek is.

127 Az 1660-as évekkel elérkeztünk Lorenz Brewer élete végéhez. Vegyük számba egész életében gyűjtött vagyonát!

128 125. MKSzle 1929. 220. p. E8a lev. 126. OAL XXI. 4. Tan. jkv. 1653. május 2-i bejegyzés. 127. L. a 125. sz. jegyzetet. 128. Lorenz Brewer hagyatéki leltára alapján, amely 1665. január 20-án kelt. 379