AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

I. Az OSZK 1979-ben - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1979-ben

A befejezett fejlesztési munkák közül — jelentőségük folytán — ki kell emelnünk az MNB számítógéppel készült 1976. évi kumulációjának nyomdába adását és az 1978—79. évi összevont kumuláció számítógéppel való előállítását. A Tudományos és Közművelődési Bizottság elsősorban a „Történelmi és kulturális hagyományaink, emlékeink komplex kutatása" c. főirány keretébe tartozó munkákkal foglalkozott: a témák fontossági sorrendjét, egymáshoz való viszonyát vitatta meg, új kutatási területek bekapcsolására tett javaslatot, tehát a tudományos munkának az eddigieknél is szervezettebb, tervszerűbb és jobb hatásfokú vitelének lehetőségeit kereste. A bizottság és a Pártbizottság kezdeményezésére került sor — a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Könyv- és Könyvtártörténeti Bizottságával közös rendezésben — a Tanácsköztársaság 60. évfordulója tiszteletére tartott emlékülésre, amelyen az OSZK ós a magyar könyvtárügy akkori helyzetét és a haladó eszmék, elképzelések máig terjedő hatását idézték fel az előadók: dr. Haraszthy Gyula ny. főosztályvezető, dr. Havasi Zoltán és Zircz Péter főigazgató-helyettesek. A Hungarika Koordinációs Munkabizottság megtárgyalta dr. Wix Györgyné ,,A modern könyvek és időszaki kiadványok gyűjteménye hungarika gyűjtési szabályzata" c. tervezetét. A bizottság jóváhagyta az előterjesztést, amely az OSZK gyűjteményszervező tevékenységének egyik nélkülözhetetlen segédlete lesz. Fontos határozatokat hozott a bizottság a hungarika célzatú külföldi kiküldetések fokozottabb koordinálása érdekében is. A Könyvtártechnológiai és -fejlesztési bizottság megvitatta a hazai és nemzetközi könyvtári szabványosítás helyzetét és ezzel kapcsolatban az OSZK szakértők tevékenységét, állást foglalt egyes NTMIR szabványokkal kapcsolatos kérdésekben. A bizottság tagjainak szűkebb csoportja — munkabizottságként — több esetben foglalkozott az integrált feldolgozás előkészítésével. (A számítógépes fejlesztési munkák eredményeiről 1. a „Fejlesztés. Számítógépesítés. Részvétel az országos és nemzetközi információs rendszerekben" c. fejezetet.) A kutatónapi tevékenységet már évek óta tervmunkánk szerves részének tekintjük és fokozottan figyelünk arra, hogy e tevékenység is alapfeladataink jobb teljesítését szolgálja és velük közvetlen vagy közvetett kapcsolatban álljon. 1979-ben 71 fő kapott engedélyt heti 8 (egyes esetekben 4) órás kutatóidő igénybevételére. A kutatott témák száma összesen 78 volt. Könyvtártudományi kérdésekkel 42 munkatársunk foglalkozott, egyéb területen 32 fő dolgozott. A témák aránya — az előbbi csoport javára — 46 — 32 volt (az egy évvel ezelőtti 33—33-as aránnyal szemben). A könyvtártudományi területen belül a kutató-fejlesztő tevékenység körébe eső témák egyre inkább előtérbe kerülnek. Amíg 1978-ban heten végeztek ilyen jellegű elméleti munkát, addig 1979-ben már 14 fő, akik gépesítéssel, nemzetközi és hazai szabványosítással, országos feladatok modernebb megoldásával kapcsolatos témán dolgoztak. Az OSZK történetének egy-egy részletével 3 kutató foglalkozott, négyen állományfeltárást végeztek. Sok volt a nyomdászattörténeti, könyvtörténeti kutatás, közülük 37