AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda a 17—18. században I.

Brewer kezdeményezésére a képviselőtestület azt a határozatot hozta, hogy a kibukott tanácsosok ne lehessenek a képviselőtestület tagjai, mert így visszajuthatnak a tanácsba. A tanács ezt a határozatot érthetően nagy felháborodással fogadta. A. Lőcsei krónika szerint az ilyen sérelmes törvény miatt méltán bűnhődött a két elöljáró.

76 Az 1629-es kizárást követő tizedik esztendőben azonban nagy fordulat történt Lorenz Brewer politikai pályafutásában: tanácsosnak választották meg. Ettől kezdve véglegesen bekerült a város ügyeit legfelsőbb szinten irányító helyi hatalmi szervezetbe. Majdnem élete végéig állandóan benne volt a tanácsban a rangidős, a „senator primarius" kitüntető címmel, négy alkalommal pedig, 1639—1641 között és 1645-ben a város bírájának választották meg.

77 A város tisztségviselőinek ekkor még nem volt magas fizetésük: a bíró évi jövedelme 12 Ft volt, a tanácsosoké funkciótól függően ennek egynegyede—fele, de természetbeni szolgáltatás (bor, só, deszka, baromfi stb.) és különféle büntetéspénzek jól kiegészítették a fizetést.

78 Lorenz Brewer tanácsosként általában Maierherr volt, a város majorjainak felügyelője, így évi illetménye három forint volt.

79 Vagyonának gyarapodásához a városigazgatásban betöltött magas tisztsége hozzájárult, de meggazdagodását nem elsősorban ezzel magyarázhatjuk, hanem szerencsés második házasságával. Ugyanezen okra vezethető vissza politikai pályafutásának kedvező fordulata az 1630-as évek végén. Lorenz Brewer első házasságából hét gyermek született: Lorenz, Fides, Margarete, Michael, Anna, Barbara és Johann; közülük Lorenz, Fides és Johann nem érte meg a felnőttkort.

80 A legkisebbik gyermek, Johann 1628ben született: az anya vagy ekkor halt meg gyermekágyban, vagy alig néhány hónappal a szülés után.

81 A gyászév letelte után Lorenz Brewer újra nősült: második felesége Margarete Spillenberger, Sámuel Spillenberger lánya volt. (1630 tavaszán lehetett az esküvő.)

82 Samuel Spillenberger igen előkelő rokonnak számított: Lőcse városának és Szepes vármegyének nagyhírű orvosa volt. Több orvosi tanulmánya megjelent nyomtatásban. Meghívták II. Mátyás betegágyához; Thurzó György nádor, majd Bethlen Gábor és II. Rákóczi György erdélyi 76. Uo. 187. p. 77. Uo. 194, 195, 196, 197, 201, 208, 212, 228, 236, 240, 256, 280. p. 78. Uo. 225-226. p. 79. Uo. 201, 208, 228, 236. p. — Több alkalommal Mühlherr, a város malmainak felügyelője is volt: uo. 256, 280. p. 80. Erről Lorenz Brewer végrendelete tudósít: OAL XXI. 49. Koll. 2. Liber causarum.. . 524—531. p. 81. Johann születéséről: SOAL I. 174. Szül. akv. 1625 — 1669. 90. p. Anna asszony, aki igen gyakran vállalt keresztanyaságot, 1628-ban még élt, 1631-ben viszont már Lorenz Brewernek második házasságából született Judith nevű lánya. L. uo. 144. p. 82. Samuel Spillenberger hagyatéki leltára alapján: OAL XXI. 51. Hagyat, lelt. 1617 — 1666. 281. lev. rect. —284. lev. verz. Vö. Repéak i. m. 78. p. — Az esküvő időpontjáról: Margaretha Spillenberger 1630 januárjában még hajadonként vállalt keresztanyaságot (SOAL I. 174. Szül. akv. 1625-1669. 124. p.), 1631 januárjában viszont már megszületett első gyermeke, Judith. 24* 371