AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda a 17—18. században I.

juk.

58 Már 35 éves volt tehát, amikor a könyvkötés-könyvkereskedés után harmadik mesterségének, a könyvnyomtatásnak gyakorlásába belekezdett. Gulyás Pál feltevése szerint lehet, hogy Lorenz Brewer meg sem tanulta a nyomdászatot, csak nyomdatulajdonosként legényekkel dolgoztatott: elég gazdag lehetett hozzá, ha már 1625-ben képviselőtestületi elöljáróvá választották.

59 A nyomdaalapítás leírásakor már utaltunk Lorenz vagyonának a nagyságára: igen szerény jómód volt az egy akkor már öttagú családnak.

60 Bruno és Lorenz is adósságokkal volt megterhelve: ilyen esetben sem saját munkáját, sem a nyomtatás mesterségének tudását Lorenz nem nélkülözhette, s nem választhatta kezdettől a nagyobb kiadással járó megoldást, legények alkalmazását. Az viszont valószínű, hogy idősebb korában, ötvenedik évéhez közeledve egyre inkább visszavonult először a kétkezi munkától, később, hajlott korában már a tipográfia irányításától is. Lorenz Brewer, aki 1616-tól évente háromszor-négyszer fordult meg külföldi vásárokon és hozott be onnan könyveket, 1618-ban és 1621-ben egyszer sem szerepelt a harmincadjegyzéken. Elképzelhető, hogy az egyik évet a nyomtatás mesterségének elsajátításával töltötte, kérdés, hogy Daniel Schultznál-e vagy más magyarországi, esetleg külföldi nyomdásznál.

61 A nyomdaalapítás pénzügyi forrásairól már volt szó, azonban az eddigieket ki kell egészítenünk egy újabb névvel. Nem lehetett véletlen, hogy Lorenz Brewer az első lőcsei kalendáriumot Michael Ficker lőcsei kereskedőnek ajánlotta, őt ,,jó akaró biszod" (bízott) apjának nevezve.

62 Ficker nagyon sokféle áruval kereskedett, többek között papírral is, s több alkalommal utazott együtt Lorenz-cel és Brúnóval a vásárokra. Együtt voltak akkor is, amikor a Brewer-testvérek a nyomdafelszerelés legnagyobb értékű tételét (236 Ft) hozták be.

63 Valószínű, hogy Ficker mind a kereskedelmi kapcsolatok terén, mind anyagilag támogatta a nyomdaalapítást. Michael Ficker és Lorenz Brewer rokoni kapcsolatáról az eddigi szak58. A polgárjog megszerzéséről: OAL XXI. 49. Polgárkönyv 55. p. 1 Ft 50 dénárt fizetett érte. A város szülötte a polgárjogot csak betöltött 21. életéve után szerezhette meg, 1. erről: Borsa Gedeon: Hoffhalter-problémák. — MKSzle 1970. 372. p. Lorenz fiának születésnapi köszöntője: Johann Brewer: Honor senectutis.. . = MKSzle 1924. 27. p. A nyolcoldalas latin nyelvű beszéd az öregkor és a szülők tiszteletéről szól, Lorenz Brewer életéről, munkásságáról semmi konkrétumot nem tartalmaz. 59. Gulyás Pál: A könyv sorsa Magyarországon. Bp. 1961. Kézirat. II. rész 132, 135. p. 60. Lorenz Brewer első házasságából született gyermekei közül 1625-ig három maradt életben: Margaretha, Michael és Anna. 1626-ban született Barbara, 1. SOAL I. 174. Szül. akv. 1625 — 1669. 28. p. A többi gyermekről 1. az 1665-ös hagyatéki leltár bevezető sorait. MKSzle 1977. 175. p. 61. Hajnóczi Iván szerint Lorenz Brewer valószínűleg Schultztól tanulta a mesterséget, 1. a Hajnóczi i. m. 75. p. Gulyás Pál is ugyanezt feltételezte (ha Brewer egyáltalán elsajátította a könyvnyomtatás mesterségét), Gulyás i. m. II. rész 132. p. Közvetlen bizonyítékaink azonban erre vonatkozóan nincsenek. 62. ,,Az Bölcz, és Tisztelendő Ficker Mihalnak, Löczöi városban Lakoszo Kereskedőnek, énnekem io akaró biszod apám uramnak Észt az en Vy Magyar nyelvre forditatott első Iudiciumat, alaszatossagal és fiúi szeretettel, meg ayanlom, es Vj Esztöndere meg aiandekoszom." David Herlicius: Kalendariom. .. 1626. Clb lev. Sztripszky I. 1907/114. Fél-fakszimile kiadása: Hajnóczy R. József: Az első lőcsei kalendárium az 1626-ik évre. Bev. és közli: —. Lőcse 1909. 34. p. 63. OAL IV. 329. H. j. 1620. okt. 23-i bejegyzés. 23. p. 368