AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - V. Ecsedy Judit: Egy dunántúli református nyomda sorsa

ben, majd Wechel András kőszegi működését tisztázta Sztripszky Hiador.

67 Firtinger valószínűleg helyesen feltételezte, hogy Wechel János Zsigmond, illetve annak fia, András annak a neves párizsi nyomdászcsaládnak lehetett egyik mellékági leszármazottja, amely a hugenotta üldözés miatt előbb Frankfurtba, majd Hanauba tette át műhelyét. A frankfurti Andreas Wechel 1581. évi halála után nyomdáját két vejére, Jean Aubry-ra és Claude de Marne-ra hagyta. Frankfurtban e nyomdában készült nem egy olyan históriai munka, amely a törökök ellen Magyarországon vívott harcokról szólt, tudósítások, és más olyan könyvek, amelyek Közép- és Kelet-Európával foglalkoztak. Hanauban, Aubry nyomdájában jelent meg 1624-ben Szenczi Molnár Alberttől Kálvin Institutiói-nsik magyar fordítása. Firtinger ebben véli feltalálni az összefüggést a frankfurti Wechel-család és a Magyarországon feltűnő Wechel János Zsigmond és Wechel András között. Feltételezi továbbá, hogy ezek a Wechel-család egyik mellékágának tagjai, akik Hanauban foglalkoztatva, ismereteket szereztek a magyar nyelvről, majd elhatározták, hogy Magyarországra mennek szerencsét próbálni. Firtinger szerint a Wechelek első feltűnése 1638-ban Tejfaluban ezt időrendben is alátámasztja. Firtinger azonban nem ismerte még azt a több, mint tíz évvel korábbról, 1626-ból való okmányt, amelyet fentebb idéztünk, és amely a Batthyány Ferenc özvegye, Poppel Éva és Wechel János Zsigmond nyomdász közötti megállapodást dokumentálja. A Wechel-család tagjai és Batthyány Ferenc apja, Batthyány Boldizsár között ugyanis régi ismeretség és sűrű levelezés folyt. Batthyány Boldizsár fiatal korában külföldön jártában ismerkedett meg a Wechel-, illetve Aubry-családdal, akik kiterjedt ismeretségük, jó kapcsolataik révén több németországi városban is lerakattál rendelkeztek. Pfalzi Frigyes választófejedelem különleges bizalmát élvezték, sőt, protestáns vallásuk ellenére a bécsi császári udvar könyvszállítói is voltak. Mint irodalmi levélközvetítők is szerepeltek, külföldről érkezett utazókat fogadtak, az európai politika eseményeiben szinte naprakész tájékozottsággal rendelkeztek.

68 Batthyány Boldizsár a bécsi udvari könyvszállítóval, Jean Aubry-val volt különösen jó kapcsolatban, több Aubry-tól származó könyvszámla maradt ránk, érdekes bepillantást engedve egyúttal Batthyány Boldizsár messzeföldön híres könyvtárába és annak beszerzési forrásaiba. Levelezésük nemcsak üzleti jellegű, más ügyek is szóba kerültek, politikai események, vagy közös barátaik, pl. Clusius, a neves botanikus.

69 Könnyen meglehet tehát, hogy ez a kapcsolat Batthyány Ferenc idejében is fennállt még, aki ugyan mint könyvgyűjtő nem mérhető apjához, de könyvet szerető, felvilágosodott főnemes volt, aki gyakran megfordult Bécsben, és tudjuk, hogy nyomdáját is onnan hozatta. A Wechel-család magyarországi kapcsolatait mutatja az is, hogy az 1610-es években Szenczi Molnár Albert levelezésében gyakran szerepel az 67. Sztripszky, i. m. 114. 1. 68. Erről részletesen ír Evans, R. J. W.: The Wechel Presses

: Humanism and Calvinism in Central Europe, 1572 — 1627. = Past and Present. Supplement 2. (é. n.) 69. Barlay Ö. Szabolcs: 400 éves francia levelek és könyvszámlák. Batthyány Boldizsár és Jean Aubry barátsága. = Magyar Könyvszemle 1972. 156 —166. 327