AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - V. Ecsedy Judit: Egy dunántúli református nyomda sorsa

mátus lelkészavatást tanúsító űrlap azonban — betűanyaga alapján — nem Németújvárról való, sőt más korabeli magyarországi nyomdához sem köthető, valószínűleg külföldön készült.

22 Az egyleveles nyomtatványon látható háromféle betűtípus közül ugyanis mindössze egy található meg a németújvári nyomda készletében. így, annak ellenére, hogy az iniciálé a németújvári készletben is fellelhető, mégsem határozhatjuk meg németújvári nyomtatványként. Sajnos, az az egy kötetbe kötött, latin és magyar nyelvű katekizmus 1619-ből, amely a múlt században még Szilágyi Sándor birtokában volt, nem maradt fenn.

23 Iványi Béla idéz még egy Batthyány Ferencnek szóló, Beythe Imre németújvári prédikátor által írt levelet, feltehetően az 1619-es vagy 1620-as évből: „A tipográfus ahhoz tartja magát, amit Nagyságod parancsolt. Ha akarna is, nem nyomtathat a hideg házban. Fábul igen fogyatkozott. Mostan kalendáriumokat vitt ki árulni."

24 Beythe Imre, Beythe István református püspök fia — korábban Batthyány Ferenc nevelője, majd németújvári lelkész — már korábban idézett levelében is arra buzdította Batthyányt, hogy adasson ki naptárakat, hogy ezáltal is öregbítse hírnevét. A nyomdász, Bernhard Máté, feltehetően saját nyomtatványait vitte ki árulni; ebben az esetben viszont a németújvári nyomda működésének végére naptár kibocsátását kell feltételeznünk, legalábbis az 1620. évre, tekintve, hogy 1619 előtt a műhelynek nem voltak naptárjelei, 1620-ból viszont nincs bizonyítékunk, hogy még itt működött volna a nyomda. Ebből a feltételezésünk szerint 1619-ben kiadott, 1620-as esztendőre szóló kalendáriumból nem maradt fenn példány, sem Szabó Károly, sem a későbbi bibliográfiák nem említik. Név nélkül ugyan, de egy más alkalommal is említik a németújvári tipográfust, akinek Beythe Imre által pénzbeli hozzájárulást küldenek. Nyilván itt is Bernhard Mátéról van szó.

25 Bizonyos adatok arra mutatnak, mintha Samarjai Jánosnak, a későbbi püspöknek megjelent volna egy könyve 1617 körül Németújvárott. Ezzel kapcsolatban írt Pathai István Kanizsai Pálfi Jánosnak Veszprémből: ,,Samarjai uram könyvecskéjét dicsérem és helyeslem, amelyet máskülömben ismét visszaküldők neked hűséges megőrzésre mindaddig, amíg, majd ha végére jutok fáradságos nyári munkálataimnak, eljutok hozzád, mihelyt engedélyezi nekem jövetelemet az isteni kegyesség, hogy a tipográfus ügyét nagyságos Batthyány uramnál mielőbb előmozdítsam; helyes lenne azonközben papírról gondoskodni. Samarjai uram gondoskodjék a könyvecske kinyomtatásának költségeiről, másképpen nem gondolom, hogy a tipográfus elvállalná a munkát."

26 22. Magyar Könyvszemle 1913. 243 — 244 = RMNy App. 110A (az eredeti példány az Országos Levéltárban található R 302 Egyházi iratok, Prot. 15. tétel, 13. cs. 13. fol. jelzet alatt). 23. RMK II 394 = RMNy 1194, RMK I 495 = RMNy 1195. 24. OL P 1314 Batthyány missiles 5598. sz. Év nélkül (mikrofilmen, 4787. doboz). 25. ,,Typographus Német-Uyvariensi, per manus domini Emerici Böythe, manusculum misimus collectam flór. 1. denar 4." (1618. november 1, 2, 3.) = Magy. Prot. Egyháztörténeti Adattár VIII. 28. 1. 26. Latinul közli: Fabó, i. m. 180-181. 1. (107. sz. levél) 315