AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

I. Az OSZK 1979-ben - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1979-ben

megjelölni. Ez két kérdést vet fel: a) a nemzeti könyvállomány és a kutatási igények szinkronjának kérdését, b) a központi katalógusok információs lehetőségeinek korlátait elsősorban a régebbi állományok, valamint a teljesen új megjelenésű irodalom vonatkozásában. A könyvtárközi kölcsönzés munkájában továbbra is a minőség és a gazdaságosság kettős követelményét tartottuk szem előtt. Következetesen törekszünk arra, hogy belföldi kérések indokolatlanul ne terheljék az OSZK-t, hanem az illetékes hálózatokban kerüljenek kielégítésre. Külföldi viszonylatban elősegítjük egyes, egyetemi és központi szakkönyvtárak közvetlen külföldi kölcsönzését. Ennek eredményeképpen a befutó kérések száma — a jobb szervezés és a szakszerűbb irányítás következtében — csökken. Nemzetközi Csereszolgálat A cseretevékenységet ez évben is erősen korlátozta az a tény, hogy a cserére szolgáló dokumentumbázis lényegesen szűkebb lett, mint volt a korábbi években. Az 1978-ban bevezetett új kötelespéldány-elosztási rendszer következtében kieső dokumentummennyiséget még a megemelt költségvetésből sem sikerült pótolni s ehhez járult a folyóiratok jelentős áremelkedése is. (Ez közel 200 ezer forint többletkiadást jelentett az 1979-es folyóiratelőfizetéseknél.) Visszafogottabb volt a csereszolgálat támogató tevékenysége is, részben a pénzügyi nehézségek, részben az elvi és funkcióbeli tisztázások szükségessége miatt. A fenti okok magyarázzák, hogy a mennyiségi eredmények lényegesen alatta maradnak az előző évek teljesítményeinek. A kiküldött könyvek száma 24 ezer (1978: 34 ezer), amely elsősorban a támogatás visszaesését jelenti. A kiküldött folyóiratok száma lényegében változatlan, mintegy 4300. A beérkezett könyvek, ill. folyóiratok mennyisége megegyezik az előző évek átlagával (18 ezer, ill. 2200). A cserepartnerek száma 631, ebből szocialista 317. A Nemzetközi Csereszolgálat munkáját ez évben szakértői bizottság vizsgálta felül. A bizottság megállapította, hogy az osztály 1960-ban kijelölt feladataihoz az évek során újak társultak, a régiekben pedig lassú, de ma már jól látható hangsúlyeltolódás állt be. Megváltoztak az igények, mert megváltozott mind külföldi, mind hazai viszonylatban az a környezet, amelyben a csereszolgálat működését kifejti. A bizottság jelentésében részletesen feltárta az okokat s felhívta a figyelmet azokra a tendenciákra, amelyeknek megváltoztatása, vagy éppen megerősítése szükségesnek látszik. Eddig is köztudott volt, hogy az OSZK a hozzá cserében érkező anyagnak csak mintegy 20 százalékát veszi állományába, a többit pedig térítésmentesen más könyvtáraknak osztja szét — az ellenértéket viszont saját pénzügyi forrásaiból fedezi. A gazdálkodás megváltozott körülményei között ez a helyzet sokáig nem tartható fenn. Cserepartnereinknél is fokozottabban kell törekednünk a csere-egyensúly és az értékegyensúly biztosítására s cseretevékenységünket elsősorban a magyar nemzeti könyvtár gyarapítási munkájának támogatására kell felhasználnunk. Ugyanakkor rámutatott a vizsgálat — s ezt a Vezetői Tanács állásfoglalása is megerősítette — hogy a 30