AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - V. Ecsedy Judit: Egy dunántúli református nyomda sorsa

A másik változat szerint: II. Lajstrom a nyomdáról, annak minden tartozékával együtt, ahogy én azt Nagyságodnak el fogom adni, az alábbiak szerint: Először is egy sajtó, vasból készült orsóval, egy vas sajtófedő 11 csavarral, két vas keretecske, és a sajtóhoz tartozó más eszközök, mindez együtt pro 100 fi Egy casta antikva öreg betűkkel pro 40 fi Egy casta text antikvával pro 45 fi Egy casta text kurzívval pro 40 fi Egy casta közepes (media) antikva betűkkel .... pro 50 fi ebben benne foglaltatnak a magyar betűk pro — — Különféle cifrák pro 15 fi Egy fából metszett nagybetűs ABC pro 8 fi Egy fából metszett kisebb betűs ABC pro 4 fi Két szedéshez való sorzó pro 1 fi egy szedéshez való hajó pro fi 30 kh hat áztató-léc, és egy szedődeszka pro 1 fi 10 kh egy mosóteknő a formák mosásához pro fi 30 kh négy állvány a castá-k számára pro 1 fi 15 kh Summa facit 306 R 25 kh

8 Hans Fidlernek 1615 utáni nyomtatványáról nem tudunk, ami ugyancsak arra mutat, hogy ekkor valamiképpen megvált a nyomdától. Mint írja is levelében, ha Batthyány mégis meggondolná magát, és nem venné meg a nyomdát, akkor folytatnia kell a munkát, most is sajtó alatt van egy könyv műhelyében. Fidler nyomtatványait látva azonban kétségeink vannak, hogy vajon teljes egészében Batthyánynak adta-e el nyomdáját, vagy az annak csak egy része volt, mindenesetre a jelentősebb része, hiszen — a talán egyetlen — sajtó ezek között szerepelt. Helmut Lang az osztrák könyvnyomtatókról írt művében Fidlerrel kapcsolatban megemlíti, hogy a nyomdát Fidler halála után Matthäus Formica becsülte fel, méghozzá 154 fi. 12 kr-ra.

9 Helmut Lang nem tud arról, hogy a nyomda felszerelésének egy részét Fidler már korábban eladta Batthyánynak. A Batthyánynak kínált felszerelés vételárával összehasonlítva (420 forint, ill. 306 forint) arra következtethetünk, hogy felszerelésének egy kisebb részét, talán néhány betűkészletet Fidler megtartott magának. Fidler 1615. július 30-i, fent idézett levelének egyik mondata arra utal, hogy korábban Nürnbergből kívánta beszerezni — nyilván már Batthyány utasítására — a magyar nyelvű szövegek szedéséhez szükséges betűket, de később, talán az idő sürgetése, vagy más ok miatt inkább Linzben próbálkozott. Linz mint nyomdahely nem volt jelentős város, de ekkortájt működött ott egy Johann Planck nevű nyomdász (1615—1627), akinek talán voltak ékezetes betűi vagy matricái. Érdekes, hogy Josef Benzing szerint 8. Uo. más változatban. 1. a Függelékben, 4. szám alatt. 9. Lang, Helmut W.: Die Buchdrucker des 15. bis 17. Jh. in Österreich. Baden-Baden 1972. 58. 1. 306