AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Pajkossy György: A nemzeti könyvtár központi gyűjteményeinek olvasószolgálata a Budavári Palotában

szakmai érdeklődésük, önképzésük érdekében a könyvtárhasználatot ugyancsak munkaként felfogó olvasókat — a nemzeti műveló'dés intézményeként — szintén a legjobb szinten kell ellátnia gyűjteményének nem-archivális állományából, a tanulmányi munkában szükséges segédkönyvekkel, szakirodalommal és más hazai kiadványokkal. Az új épület a jelenlegi zsúfoltságot megszünteti és várhatóan olyan viszonyokat teremt majd, amelyek a jelenlegi olvasóközönség számszerű növelését is lehetővé teszik. A „tanulmányi" olvasóterem a jelenlegi „általános" olvasóterem utódja lesz, azzal a különbséggel, hogy a kiszolgálás alsó határát — a szórakoztató irodalomnak a forgalomból való kivonásával — magasabban vonja meg. A 16—17 éves korosztály jogosítása az igények szintjét nem rontani, hanem alighanem emelni fogja. A tanulmányi olvasóterem látogatói bizonyára többségükben diákok lesznek: alsóéves egyetemi és főiskolai nappali, esti és levelező hallgatók, dolgozatra, vizsgára készülő, tanulmányi versenyen részt vevő felsős középiskolások. A terem további látogatói változatos foglalkozási ágak köréből kerülnek ki, akik általában meghatározott céllal, adott könyv vagy téma érdekében keresik fel a könyvtárat. Valószínű, hogy az új épületben megnyíló nemzeti könyvtárral szemben a társadalmi igény a jelenlegihez hasonlóan és hasonló arányokban fog megnyilvánulni. Ennek figyelembe vételével tervezhető a tanulmányi olvasóterem vagy termek működtetése. Terem vagy termek ? A legutóbbi áttervezésig csak a II. emelet északi, építészetileg is egybenyíló, bútorokkal tagolt térségéről volt szó és ezt a tervek, működése szempontjából, egyetlen teremnek tekintették. Időközben nyílt lehetőség arra, hogy a III. emeleten is létesüljön egy további tanulmányi olvasóterem. Nem hangzott el még döntés, hogy a második terem hogyan használandó fel és mennyiben módosítja a korábbi egyetlen tanulmányi olvasóteremre vonatkozó elképzelést. Erre a kérdésre azért sem könnyű a válasz, mert a III. emeleti terem tervezési adatai még nem mindenben ismertek. A leghelyesebb végleges megoldásnak az tűnik, hogy a könyvtár *•* számos más európai nagykönyvtár példáját követve — válassza kétfelé a társadalmi tudományok és a természettudományok kiadványanyagának igénylőit és ennek megfelelően ossza meg a szakosított termek között a kézikönyvtár egyébként is szakosított anyagát. A két terem befogadóképessége is megfelel a kétféle területen várható különböző aránynak, a nagyobb társadalmi tudományi és kisebb természettudományi igénynek. Felvethető azonban az a javaslat is, hogy a könyvtár szervezésiműködési okokból válassza a fokozatosságot és először nyissa meg a nagyobb tanulmányi olvasótermet a II. emeleten, az eredetileg tervezett teljeskörű szakosítással és kézikönyvtárral. A második termet csak akkor nyissa meg tanulmányi olvasóteremként, midőn az olvasók száma a működő terem kapacitását már egészében igénybe veszi. Ez a megoldás a könyvtári személyzeti létszám szempontjából is üdvös lehet. A beköltözés utáni első időszakban a III. emeleti termet — egyszerűsített ügymenettel — tankönyvolvasóként lehet hasznosítani. A továbbiakban tehát a dolgozat az eredeti elképzelésnek megfelelően mutatja be a II. emeleti tanulmányi olvasóterem működését és kézikönyv274