AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Wix Györgyné: Az Országos Széchényi Könyvtár állományának „fehér folt"-jai

hető, hogy előállítóik nem mindig törekednek a kötelespéldányok beszolgáltatására. Az elmúlt évben, a miniatűr könyvek bibliográfiáit végighasonlítva, több mint háromszáz (!) reklamációnkra mintegy 30 ilyen pici könyvet sikerült Kötelespéldány Szolgálatunknak „behajtania", a többi ma is — hiány. A nyomdai változatok sincsenek meg hiánytalan teljességben — sőt egyre inkább úgy tapasztaljuk, hogy relatíve kevés van ebből a típusból a Könyvtár birtokában. Ha egy kiadványból bibliofil meg számozatlan változat készült, akkor legalább is a nyomdák államosításáig, a bibliofil változat beszolgáltatását megkísérelték elkerülni. Ha meg a változat mutáns volta a címleírás adataiból ki sem deríthető — és többnyire ez a helyzet —, hiába van kézben egy, a meglevőtől eltérő példány, a különbség csak autopszia útján volna megállapítható, annak hiányában azonban — cím, szerző, impresszum, terjedelem azonossága következtében — duplumnak minősül. Holott olykor érdekes tények derülhetnek ki az efféle variánsokból! Van például olyan 18. századi rendelkezés, amelynek magyar címeres és kétfejű sasos változata arra utal, hogy egyiket Magyarországon, másikat az örökös tartományokban hozták forgalomba. Ráadásul a változat, bár annak tűnnék első pillantásra, nem is mindig változat. „Változat (variáns) egy nyomtatott könyv, hírlap stb. változást szenvedett tükre, lapja, lapjai, a „mutált" lap, lapok szövege. Ezeknél a nyomtatás egyfolytában, s a „mutálás", szóváltoztatás, sajtóhibaigazítás vagy egész oldal kicserélése a nyomtatásnak a változtatás céljából való félbeszakításával, de a változatlanul maradó szövegnek a présben (a lapos, vagy rotációs gépben) hagyásával történt. Az újraszedés és új kiadás tehát semmiesetre sem lehet változat."

29 Az ilyen, változatnak tűnő, de valójában új kiadások aztán igen sok — irodalom- és kultúrtörténeti — érdekességet árulhatnak el. Ismert példa erre a Ludas Matyi, amelynek bécsi kiadásairól Kozocsa Sándor értekezett részletesen.

30 A bécsi, 1817. évi hiteles szöveg ugyanis többféle borítóval, különböző címlapokkal, nem teljesen azonos helyesírással legalább kétszer került kinyomtatásra. Az is irodalomtörténetileg ismert tény, hogy Gvadányi Falusi nótáriusának több pozsonyi 1790. évi kiadása van, s ezek nem teljesen azonosak.

31 „A szöveg némi összevetéséből kiderül, hogy Gvadányi 1790. évi kiadása nem egy kiadás; ezzel az évszámmal több kiadás jelent meg, csak eddigi összevetéseink szerint 4 vagy 5-féle A Nótárius úgy fogyott akkor, mint ma azok a könyvek, amelyekre a „negyedik ezer", „hatodik ezer" jelzéseket nyomtatják" — írta Négyesy László.

32 Annak ellenére, hogy az Országos Széchényi Könyvtár Szerzeményi Osztályának 1936. évi új ügyrendje, amely már Fitz József főigazgatósága 29. Trócsányi Zoltán szerkesztői megjegyzése. = M. Ksz. 1943. 201. 1. 30. Kozocsa Sándor: A Ludas Matyi kiadások története. = M. Ksz. 1938. 123 — 130. 1. 31. Tolnai Vilmos: Gvadányi nótáriusának javított szövege. — ItK 1932. 102. 1. 32. Gvadányi József és Fazekas Mihály [munkái]. Kiad. és bev. Négyesy László. Bp. 1904. 40. 1. 232