AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Wix Györgyné: Az Országos Széchényi Könyvtár állományának „fehér folt"-jai

ben:) E nem törődés annyira ment, hogy a beérkezett köteles példányok a legtöbb esetben fel sem bontattak, hanem a borítékra rendesen ráíratott péld.: „Praesent. 1810. die 14 Április" s azzal egyszerűen egymásra halmoztattak, e halmot én bontottam szót."

6 Ebből az időszakból eredő régi könyvhiányaink (bizonyos tematikus, vagy földrajzilag meghatározható állományrészek kivételével, amelyekről a későbbiekben részletesen esik szó) a jelenlegi Fölöspéldányközpont — a valamikori Könyvelosztó — által szétosztott állami tulajdonba került könyvanyagból igen nagy mértékben kiegészültek. A 18. század harmincas éveinek derekáig azonban állományunk továbbra is hiányosabb, mint a későbbi időszak nyomtatványanyaga. A történelmi sorsfordulók könyvtermósónek sorai is foghíjasabbak az átlagnál. Ez természetes és logikus: a könyvtárosokat nyilvánvalóan nem a hiánytalan gyűjtés érdekelte elsősorban, de még ha fel is ismerték ennek fontosságát, a nyomdászoknak és a kiadóknak semmiképpen sem a beszolgáltatási kötelezettség teljesítése volt a legégetőbb gondjuk. Az 1848 — 1849-es szabadságharc, s az ezt követő önkényuralom, az 1919-es forradalom és megtorlás évei, az 1944. évi német megszállás és a felszabadító harcok ideje tehát szükségképpen nem valamennyi kiadványával képviselt az OSZK állományában. A szabadságharc, s az ezt követő évek idején publikált kiadványok teljességére, a beszolgáltatás körüli problémákra Somkuti Gabriella kiváló tanulmánya nyújt felvilágosítást.

7 Világosan dokumentálja, hogy a szabadságharc idején, holott a „haza anyagi és szellemi emelkedésére — mint Mátray Gábor fogalmazza

8 — csaknem korlátlan utak s módok" nyíltak, szinte teljesen szünetelt a kötelespéldányok beszolgáltatása. S a javulás a forradalom után rendkívül lassú, elhúzódó volt. Itt kell megemlítenünk, mintegy zárójelben, hogy az 1848—49-es magyarországi hirdetmények, röplapok állománya Kisnyomtatványtárunkban meglehetősen gyéren képviselt ugyan, de ezt az anyagot a kutatók sokkal nagyobb teljességgel megtalálják az Országos Levéltárban, ahová az Országos Széchényi Könyvtár Levéltári Osztályának átadásakor került, mint ennek az osztálynak egyik állományrésze. Az 1848-as forradalom ausztriai röplapjainak pedig az esztergomi Simor-könyvtárban található egy többezer darabból álló gyűjteménye.

9 A következő nagy történelmi fordulat, az első világháború és a proletárdiktatúra korszaka. Az ebben az időszakban, s a rákövetkező években folytatott beszerzési politikáról, állománygyarapodásról ugyancsak részletes elemzés áll rendelkezésünkre.

10 Ebből világosan láthatjuk, hogy a 6. Barna Ferdinánd: A MNM Széchényi Országos Könyvtárának rendezéséről. = M. Ksz. 1876. 128. 1. 7. Somkuti Gabriella: A Széchényi Könyvtár gyarapodása 1848—1856. = OSZK Évkönyv 1967. 103-123. 1. 8. Somkuti Gabriella i. m. 104. 1. 9. Borsa Gedeon szíves közlése. 10. Ferenczyné Wendelin Lídia: Az OSZK ún. világháborús és proletárdiktatúra gyűjteménye. = OSZK Évkönyv 1967. 263-277. 1. 224