AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége 1945—1974 (Tervek és eredmények)

Retrospektiv nemzeti bibliográfiai munkálatok (kumulációk) Nem szorul magyarázatra, így elég csak leszögezni azt, hogy egy-egy nagyobb korszak nemzeti könyvtermésének összefoglaló bibliográfiában való közreadását minden ország könyvtárosai alapvető kötelességüknek tartják. A retrospektív bibliográfia feladata — mint azt az 1945 —1960-as ciklusbibliográfia előszava megfogalmazta :

179 „1. A fejlődés adott szakaszára vonatkozólag összefoglaló bibliográfiai képet kell adnia a nemzeti kultúra, a tudomány és irodalom helyzetéről, 2. alapul kell szolgálnia a tudománytörténeti kutatás számára, 3. ki kell egészítenie a nemzeti szakbibliográfiai rendszer hiányosságait, általában forrásanyagot kell bocsátania a további bibliográfiai munkálatok rendelkezésére.'' A magyar könyvkiadás egyes periódusainak feltárása is az említett célok szolgálatában indult meg a múlt század utolsó harmadában, és folytatódott egészen a második világháború közepéig. Ezen idő alatt Szabó Károly, Petrik Géza, Kiszlingstein Sándor és Kozocsa Sándor összeállításában 1473-tól 1920-ig hézagmentesen megvalósult az összefoglaló magyar bibliográfiák rendszere. Ezek a kitűnő kiadványok természetesen a mai követelményeknek már nem mindenben felelhetnek meg, nem regisztrálják az azóta előkerült dokumentumok sokaságát, és a feldolgozás módja sem korszerű. így a felszabadulás utáni Nemzeti Könyvtárnak hármas feladattal kellett szembenéznie retrospektív, illetve kumuláló bibliográfiai tevékenysége kialakításánál: — egyrészt a már meglevő kötetek új kiadásban való közreadásának szükségességével, — másrészt a nagyrészt feltáratlan Horthy-korszak bibliográfiájának sürgős összeállításával, — harmadsorban pedig a felszabadulás utáni évek könyvtermésének nagyobb ciklusokban történő (10—15 év) kumulálásával. A Széchényi Könyvtár vezetői nemcsak felismerték e munkák azonnali megvalósításának fontosságát, hanem már az ötvenes évek legelején hozzá is láttak a magyar retrospektív bibliográfiai rendszer korszerűsítéséhez, kiegészítéséhez és továbbfejlesztéséhez. Szabó Károly Régi Magyar Könyvtárának átdolgozására, teljesebbé tételére már 1940-ben megszületett a döntés: Fitz József ekkor bízta meg Varjas Bélát e munka tervének elkészítésével.

180 „Elkezdtük az RMK általános 179. Magyar Könyvészet. Bibliographia Hungarica 1945 — 1960. 1. köt. 7. 1. 180. Az EMNY első kötetének „Történeti bevezetés"-e részletesen ismerteti a kiadvány létrejöttének körülményeit. L. még Kőhalmi Béla: Retrospektív nemzeti bibliográfiáink 1473—1920-ig. s= Magyar Könyvszemle. 1962. 1 —17. 1. és az RMNY bevezetésében felsorolt irodalmat, továbbá Borsa Gedeon: „A Régi Magyarországi Nyomtatványok" című kiadvány szerkesztési problémái. = Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1967. Bp. 1969. 316 — 324. 1. 196