AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége 1945—1974 (Tervek és eredmények)

ösztökélte a Kézirattár munkatársait, elsősorban Csapodi Csabánét, akinek vezetésével 1952 elején már meg is kezdődtek az országos jelentőségű munkálatok.

165 1954-ben több mint 200 kéziratkataszteri statisztikai kérdőívet küldtek szét, és ezek válaszainak adatszerű részét nyilvántartásba vették. 1957 óta Budapesten és vidéken is végeztek kiszállásokat, igyekeztek a magángyűjteményeket is felkutatni. Közben hozzáláttak a rendelkezésre álló nyomtatott katalógusok anyagának kicédulázásához. 1959-ben kéziratkatalogizálási útmutatót állítottak össze a címleírások egységességének biztosítása érdekében.

166 Csapodi Csabáné 1959. november 15-i dátummal készített feljegyzésében

167 teljes programot adott a katalógus továbbfejlesztésére. E tervben jelentős helyet kapott a külföldi gyűjteményekben őrzött hungarika kéziratok nyilvántartásának szükségessége, amelynek alapján az érintett dokumentumok mikrofilmen történő beszerzése is megvalósítható lenne. Ezekről az osztályvezető jegyzéket készített, és ennek alapján bekérte őket. A kéziratok központi katalógusának munkálataival párhuzamosan indult meg a kéziratokra vonatkozó irodalom összegyűjtése és katalógusban való feltárása.

168 A munkaközösségek tevékenységéről összeállított 1953. évi beszámoló

169 erről a következőket mondja: ,,Feladata a magyar kéziratokról megjelent irodalom gyűjtése. ... A munkaközösség működésének végcélja egy nagy kiadvány lenne, mely magában foglalná a magyarországi vagy magyar vonatkozású kéziratokra vonatkozó, illetőleg azokra utaló egész irodalom bibliográfiáját." Csapodi Csabáné ennek létrehozását alapos érvekkel támasztotta alá: a kézirat-forráskiadványokról, szövegkiadásokról — amelyek sokszor fedőcímmel jelennek meg — nem áll rendelkezésre nyilvántartás, így a kutató számára sem képesek egy-egy dokumentum nyomtatásban történt kiadásáról gyors és hiteles felvilágosítással szolgálni, de ez a bibliográfia a beszerző, illetve feldolgozó munka során sem nélkülözhető.

170 165. Csapodiné Gárdonyi Klára: Kéziratok központi katalógusa és bibliográfiája. = Magyar Könyvszemle. 1957. 282 — 287. 1. 166. Az említett szabályzatot az osztályvezető és az osztály munkatársai készítették el. Ugyanekkor jelent meg Berlász Jenő: Kéziratok katalogizálása c. útmutatója. Bp. 1958. 112 1. (Az Országos Könyvtárügyi Tanács kiadványai 3.) 167. Kéziratok Központi Címjegyzéke (KKG). OSZK Irattár. Kollégiumi előterjesztés, 1959. november 19. L. még a Kézirattár 1958 —1962-es évekre szóló tervét, amely a „Külföldön levő hungarika-kéziratok mikrofilmjeinek rendszeres gyűjtésé"-t célul tűzte ki. 168. Csapodi Csabáné idézett cikke szerint: „1952-ben, az MTA cólhiteltámogatásával végre sikerült elindítani a kóziratbibliográfiát. Három év után a célhiteltámogatás megszűnt ugyan, de az OSZK Kézirattárának dolgozói folytatták és ma is folytatják [1957-ben] ezt a munkát." Az eredmény: 30 000 cédula. „A kóziratbibliográfia a központi kéziratkatalógusnak nélkülözhetetlen előmunkálata és segédeszköze." 169. Jelentés az Országos Széchényi Könyvtárban szervezett tudományos munkaközösségek munkájáról. (Összeáll. Waldapfel Észter.) 8 gépelt lap. OSZK Irattár 865-3211/ /1953. sz. — A tervezett kiadványról a későbbiekben már nem esett szó. 170. Itt említhetjük meg azt a „mozgalmat", amely 1960-ban a könyvtárban a kézirat központi katalógus példáján elindulva, további különgyűjteményi KC-k létrehozása érdekében indult. 1960. március 17-én az OSZK vezetői kollégiuma is foglalkozott a zenei-, a térkép- és az aprónyomtatvány-anyag országos kataszterének kiépítési lehetőségeivel, ós határozatot hozott azok létrehozására. OSZK Irattár. 13 OSZK Évkönyve 193