AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

I. Az OSZK 1979-ben - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1979-ben

használattól. Ebben a megközelítésben erősebben érintettek a központi gyűjtemények, mint a különgyűjtemények. A központi gyűjtemények tekintetében elsősorban az olvasószolgálatról, másodsorban a raktári viszonyokról, a raktározásról van szó, mégpedig korántsem egyedül az olvasók igényei felől; azzal egyenrangú tényező a raktározott könyv- és egyéb dokumentumanyag belső mozgatása is akár bibliográfiai, reprográfiai vagy egyéb (könyvtárközi kölcsönzés stb.) célból történjék is. A nemzeti könyvtár, amelynek összállománya az utóbbi húsz esztendőben 50 százalékkal nőtt, beiratkozott olvasóinak száma (1958-at és 1978-at összehasonlítva) megkétszereződött, új épületének kérdése viszont évtizedek óta megoldatlan, eljutott arra a pontra, ahol nemzeti könyvtári feladataiból fakadó megőrzési kötelezettségét többé nem teljesítheti az igénybevétel jelenlegi fenntartása mellett. Ennek felismerésében születtek az év végén azok az elvi döntések, amelyeknek a gyakorlatba való átültetése már a következő évek feladata lesz. Állományvédelem. Köttetés, restaurálás Némileg sikerült emelni az állományvédelmi köttetésre került törzsanyag mennyiségét, erre azonban csak a külső kötészeti lehetőségek fokozottabb felhasználása adott módot. Belső kötészetünk — az anyag rongáltsága miatt — kénytelen ideje nagy részét a kötés előtti javításra fordítani. Az anyag rongáltsági fokára jellemző, hogy a kötetek közel 20 százalékánál kellett kötés előtti nagyjavítást végezni s ezen belül mintegy 6000 lapot (elsősorban hírlap-lapot) laminálni. A bekötött könyvtári egységek száma 14 901 s ebből több mint 6 és félezer külső kötészeten készült el. (A törzsanyag részesedése ebből mintegy 12 és félezer.) A magyar hírlapok állományvédelme keretében a mikrofilmezés előtti javítások mennyisége lényegesen meghaladta az előző év teljesítését (1978: 1193 kötet, 30 ezer lap, 1979: 2145 kötet, 48 ezer lap). A különgyűjtemények részére 840 egység restaurálását, ül. állománymegóvását végezték el, a zirci műemlékkönyvtárban további 3 ezer kötet helyszíni állománymegóvására került sor. Az egyházi könyvtárak részére 22 kötetet restauráltunk. A restaurálás új módszereinek bevezetése terén előbbre léptünk. Elkészült a papíröntő berendezés házi előállítású első kísérleti modellje és ezt működésbe is helyezték. Számos kísérletet folytattak a papíröntés anyagainak és technológiájának kialakítására. Kísérletek folytak a papírhasjtás különböző technológiai lehetőségeivel kapcsolatban, valamint még számos, a restaurálási munkához kapcsolódó egyéb kérdésben (a műanyagok és a papír együttesének öregedési vizsgálatai, a papírhasítás és a laminálás papírerősítő hatásának összehasonlítása stb.) Megkezdődött a restaurálási adattár kiépítése. A nemzetközi kapcsolatok két tanulmányútra adtak lehetőséget: a szófiai nemzeti könyvtárban a papíröntési eljárást, a leningrádi SzaltükovScsedrin könyvtárban a restaurálási munka szervezetét tanulmányozták munkatársaink. 18