AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége 1945—1974 (Tervek és eredmények)

tegyük hozzá, hogy ebben a kezdeti korszakban a tárgyalt témák kiválasztása sem lehetett mindig helyes, a tévutak, túlzások e közösségek munkáját is jellemezték. Maga a tény azonban, hogy e munkaközösségek 1957-ben a Könyvtárügyi Tanács akkor létrehozott szakbizottságaiba beleolvadtak és tovább éltek, igazolja, hogy a Széchényi Könyvtár jó úton járt, amikor megtervezte őket. Az a munka, amely az ún. Bibliográfiai és kataszteri munkaközösségek keretében indult meg, és a tárgyidőszak végén már bibliográfiai munkák gyűjtőnéven szerepelt a különféle tervekben és jelentésekben — minden negatívuma mellett is — lényegesen több eredményt könyvelhet el mint az ún. elméleti könyvtártudományi tevékenység. Önmagában véve is jelentős, hogy az 1950-es évek első felében felmérték szinte teljességükben azokat a feladatokat, amelyeknek megoldására a nemzeti könyvtár hivatott, és megtették az első lépéseket ezek teljesítésére is. Gondoljunk csak a magyar könyvészeti munkák, a sajtóbibliográfiai adatgyűjtés megindítására, csakúgy mint a kézirattári és ősnyomtatványkatalógusok munkálataira, a különgyűjteményi állomány egyes részeinek bibliográfiai feldolgozására (színháztörténeti bibliográfia stb.), az RMK keretébe tartozó dokumentumok számbavételére (ez a tevékenység később a „történeti kutatások" csoportjába került át), a külföldi folyóiratok lelőhelybibliográfiájának összeállítására vagy a RISM érdekében folyó anyagfeltárásra. Ezekkel a pozitív kezdeményezésekkel szemben csupán egy — igen súlyos — hiányosságot lehet szembeállítani: a hungarika munkálatok yiszszaszorítását. Tolnai Gábor idejében még esett szó a külföldi magyar vagy magyar vonatkozású dokumentumok nyilvántartásáról is, a következő években ez a kérdés — az adott lehetőségek, pontosabb korlátok által meghatározva, mint szerzeményezési probléma merül csak fel. (Ezek közül ki kell emelni azt az akciót, amelyet az OSZK az Akadémiai Könyvtárral együtt indított 1957-ben, a külföldi gyűjteményekben őrzött Corvinák mikrofilmen történő beszerzése érdekében.) Az akkori körülmények között ezért a helyzetért nem a Széchényi Könyvtár volt a felelős.

118 A bibliográfiai jellegű munkálatok egy kivételével, folytatódtak a következő években. Csak a színház- és drámatörténeti (később: színház-, dráma-, tánc- és filmtörténeti) munkaközösség kényszerült tevékenységének végleges feladására. Az 1952. februárjában Keresztury Dezső vezetésével megindított anyaggyűjtés az adott témára vonatkozó irodalom összegyűjté118. Hungarika-bibliográfiai munkálat a könyvtáron kívül folyt. Demeter Tibor már ekkor is javában dolgozott Bibliographia Hungarica. Magyarországi szépirodalom idegen nyélven c. munkáján, amely gépiratos másolatban a Tájékoztatószolgálaton áll a kutatók rendelkezésére. (25kötet + 5supplementum. FolHung 3079.) — De történt egy OSZK kezdeményezés is: Varjas Béla főigazgató — utalva a Könyvtártudományi Főbizottság 1955. június 13-i ülésének határozataira — lehetőséget kért az MTA Főtitkárságától az RMK anyag külföldön levő egyedeinek helyszíni számbavételére. Az előterjesztés melléklete a külföldön található régi magyar nyomtatványok lelőhelyeit sorolja fel, országonkénti csoportosításban. OSZK Irattár 865-08/D-3/1955. sz. 174