AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége 1945—1974 (Tervek és eredmények)

A tudományos terv nem terjed ki a kisebb témákra, nem szól a könyvtári kiadványokról. A jelentés kifogást emelt a káderfejlesztés területén tapasztalt negatív jelenségekkel szemben is. Javaslataiban átfogó, minden tudományos munkát magában foglaló terv elkészítéséről szólt, szervezeti változtatások szükségességére célzott (külön osztály létesítése a kifelé irányuló tudományos munka végzésére), előírta a szerves kutatómunka lehetővé tételét minden osztályon, az élenjáró szovjet tapasztalatok (Lenin könyvtári ismeretek) elterjesztését, a könyvtártudományi munka összehangolását más könyvtárak és az oktatás rokonjellegű munkáival. A felülvizsgálati jelentés a Széchényi Könyvtár jövendő tudományos feladatait a következő mondatokban körvonalazta és összegezte: ,,a Leninkönyvtár példaadását követve a magyar könyvtárügy legfőbb elméleti és gyakorlati műhelyévé kell válnia. E feladatot nem csupán dolgozóinak nagy létszáma alapján, de saját hagyományai szerint is el kell látnia, hiszen könyvtártudományi munka a könyvtárban — nem szólva itt annak minőségéről — mindig is folyt." A vizsgálat lezárását követően jelent meg az első könyvtári törvényként számontartott 2042/13/1952. sz. miniszter tanácsi határozat, amely a Széchényi Könyvtár működési területét kibővítette, korszerű funkcióit és új feladatait meghatározta. Ennek 3. pontja értelmében: „Az Országos Széchényi Könyvtárat, mint az ország legnagyobb könyvtárát a tudományos és tömegkönyvtárak legfontosabb segítőjévé kell fejleszteni. Feladata saját könyvtári tevékenységének továbbfejlesztése mellett a módszertani és bibliográfiai segítségnyújtás a többi könyvtáraknak. Az Országos Könyvtári Központ feladatai közül az Országos Széchényi Könyvtár átveszi a bibliográfiai munkát és a nemzetközi könyvcsere feladatát. Az Országos Széchényi Könyvtárban központi könyvtártudományi módszertani kabinetet kell létesíteni." — A határozat megjelenése után, 1952. szeptember elsején alakult meg a Módszertani Osztály, a későbbi Könyvtártudományi és Módszertani Központ elődje, amelynek feladata az 1952. évi beszámoló szerint: a módszertani és bibliográfiai segítségnyújtás feladatainak országos viszonylatban történő ellátása és a könyvtártudomány gyakorlati kérdései kidolgozásának irányítása. — A Bibliográfiai Csoport (Osztály) 1952 első negyedévében kezdte meg működését. Feladata az 1921 —1935 közötti könyvészet összeállítása lett volna, de előbb az üzemi- és népkönyvtárak számára kellett típuskatalógust szerkesztenie. Ezzel egyidőben az Intézmény — munkatársai révén — mind jobban bekapcsolódott az országos könyvtárügy korszerűsítését, átformálását célzó akciókba. Példaként említhetjük, hogy az első magyar katalogizálási szabvány 1952-ben éppen az OSZK egyik kiváló szakemberének, Goriupp Alisznak vezetésével készült el.

62 62 Goriupp Aliszt az OKT szakbizottságainak megalakulásakor a Katalogizálási Szakbizottság vezetésével bízták meg, ebben a minőségben számos országos jelentőségű, de az OSZK rangját is emelő munkásságot fejtett ki. (L

v Fügedi Péterné: Goriupp Alisz (1894 —1979). = Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1978. Bp. 1980. 7-12. 1. 158