AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége 1945—1974 (Tervek és eredmények)

tárban 1789—1867 c. kiadvány,

39 amely addig feltáratlan, haladó szellemű dokumentumok — köztük számos Petőfi-kézirat — bibliográfiai leírásával kívánta segíteni a kutatók munkáját. Az összeállítás azokra a forrásértékű kéziratokra hívja fel a szakemberek figyelmét, amelyek az adott korszak politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális történetének megírásához fontosak lehetnek. De a könyvtár 1950-re még más kiadványok megjelentetését is tervezte: az 1945. év bibliográfiáját, Magyarország időszaki sajtójának könyvészetet az 1806 —1848-as korszakra vonatkozóan, valamint az 1848. évi plakátok bibliográfiáját.

40 A Könyvtári Híradó

111 1951. évi 3. számában közölt adatokból egyértelműen kiviláglik, hogy az adott év második felében nagymértékben megnőtt a tárak fogalma a megelőző három hónapihoz képest. Ezt a lap ismeretlen írója azzal magyarázza, hogy országszerte fellendültek az irodalmi és történeti kutatások, amelyek most már nem öncélúak, hanem a marxista tudományszemlélet alapján ,,a részletek dialektikus egybefonódásának, egymásra hatásának kutatását jelentik." Az érdeklődés ily mértékű növekedéséből azt a konzekvenciát vonja le a jelentés írója, hogy a tárak fejlesztésére több gondot szükséges fordítani. Mert amíg a könyveket, és részben a hírlapokat is más budapesti könyvtárban is megkapja az olvasó, addig a speciális dokumentumokat (plakátok, aprónyomtatványok, színházi anyag, térképek) csak a Széchényi Könyvtár gyűjteményeiben találhat meg. (Ez a megállapítás értelemszerűen vonatkozik minden különgyűjteményi állományrészre, és elsősorban a hungarika anyagra.) E felismerés magában hordta az anyag feltárásának kötelezettségét az országos kutatómunka támogatása érdekében. A könyvtár 1951 áprilisában tartott termelési értekezletének jegyzőkönyve

42 arról tanúskodik, hogy a nemzeti könyvtáron belül már egyre több szó esik az intézményen belüli tudományos tevékenység fontosságáról, sőt a munkatársak javaslatait és figyelembe véve terveket dolgoztak ki a kutatás tartalmi feladataira és szervezési lehetőségeire. Varjas Béla, az intézmény vezetője beszámolt arról, hogy munkában van a Kézirattár 1867 utáni anyagát feltáró katalógus, az ősnyomtatványok és a régi magyar anyag katalógusa.

43 A Kézirattár megkezdi a címleírási szabályzat alaptervezetének kidolgozását — a terv szerint a többi érdekelt könyvtárral együtt. Waldapfel Eszter, a Kézirattár vezetője, később főigazgató-helyettes, mindenben támogatta az in39. Kéziratos források az Országos Széchényi Könyvtárban. 1789 —1867'. Összeáll, az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának munkaközössége. Bp. 1950. Gyomai ny. Gyoma. VIII, 252 1. (Az Országos Széchényi Könyvtár kiadványai 24.) 40. A Magyar Tudományos Akadémiához intézett bejelentés. OSZK Irattár 174/1950. sz. 41. 1950 végén ós 1951 első félévében jelent meg az OSZK Szakszervezeti Bizottsága kiadásában a Könyvtári Híradó. A megjelent négy szám alapjában beszámoló jellegű, jelenlegi évi jelentéseinktől — formailag — abban különbözik, hogy néhány hónap munkájáról ad képet. 42. Jegyzőkönyv az 1951. április 11-én tartott termelési értekezletről. OSZK Irattár 258/1951. sz. 43. 1951 végére adrémázásra készen álltak az ősnyomtatványok címleírásai. Az RMK I—II. rekatalogizálásához 1949. október elején fogtak hozzá. 152