AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége 1945—1974 (Tervek és eredmények)

a további munka lehetőségének megalapozását jelentette. A könyvtár hároméves újjáépítési terve

25 a helyhiány megoldására szolgáló elképzelések mellett felsorolja azokat a teendőket, amelyek az intézmény belső fejlesztése érdekében szükségesek. Ennek során kitér e dokumentum a hároméves tudományos program megvalósításának feltételeire is. Az első helyen a segédkönyvtári anyag hiányainak pótlása, és a magántulajdonban levő kéziratok és ősnyomtatványok megszerzése, pontosabban az e célra szükséges összegek igénylése áll. A „tudományos szakkiadói tevékenység" továbbfolytatására pontos tervet közöl az előterjesztés,

26 és e célra közel félmillió forintot igényel. Számos irat igazolja, hogy Tolnai Gábor milyen nagy súlyt helyezett a hungarika anyag bibliográfiai nyilvántartására és beszerzésére. Levelet intézett — hogy csak egy-két példát említsünk — Wagner Ferenchez, a Magyar Köztársaság pozsonyi megbízottjához, Reményi József egyetemi tanárhoz (Cleveland), a Svédországi Magyarok Lapja szerkesztőségéhez, hogy címek gyűjtésére, nyomtatványok megszerzésére szólítsa fel őket,

27 de tárgyalt az Országos Könyvtári Központtal is a hungarika kiadványok adatainak összeszedése érdekében.

28 Ugyanilyen energiával próbált a tudományos munkához is segítséget szerezni, így pl. a minisztériumtól a hírlapbibliográfia mielőbbi összeállításához igényelt anyagi támogatást,

29 és mindent elkövetett, hogy Fitz József ny. főigazgató ősnyomtatványkatalógus munkálatait előmozdítsa.

30 Mindezek ellenére a hároméves terv időszakában valóbani és szervezett tudományos munka még alig folyhatott a könyvtárban. Az egyes gyűjtemények tevékenységében az anyagrendezés, a már felállított állomány revíziója, az alapnyilvántartások felülvizsgálata, ellenőrzése, új katalógusok felállítása, jobb rendszerek kiépítése állt az előtérben. És ezen a területen az intézmény a tervidőszak végén már jelentős eredményeket könyvelhetett el.

31 A kiadványokban realizálódó tudományos feltárásra az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc centenáriuma adta az első nagyobb indítékot. 25. A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára hároméves újjáépítési terve. 1947. május 30. Tolnai Gábor főigazgató aláírásával. 13 gépelt lap. OSZK Irattár 185/1947. sz. 26. A tervben a Magyar Könyvszemle, az MNB és MFB mellett az 1945. évi Magyar könyvészet, a hazai időszaki sajtó könyvészete, éves hírlapbibliográfiai jegyzékek szerepelnek. Rajtuk kívül még négy, az 1848/49-es szabadságharc centenáriumával kapcsolatos kiadványt találunk: A magyar szabadságharc külföldi sajtójának okmánytára; a szabadságharcra vonatkozó kiadatlan hazai emlékiratok publikációja; a Kézirattár szabadságharcra vonatkozó kiadatlan levélgyűjteményének közreadása; a magyar nyomtatványok könyvészete 1840—1855. 27. OSZK Irattár 11/1947. sz. - 306/1947. sz. - 13/1948. sz. 28. OSZK Irattár 53/1947. sz. 29. OSZK Irattár 221/1947. sz. 30. OSZK Irattár 354/1947. sz. 31. Az OSZK 1949. október—december havi munkaterve. 478/1949. OSZK számon, október 8-i dátummal. (1611-12 UMKL.) A Kézirattár tervbe vette a Pékár-, Losonczy-, Klebelsberg- és Endes hagyatékok feldolgozását, az Apponyi kéziratgyűjtemény 'átrendezését. Befejeződik az ősnyomtatvány-gyűjtemény revíziója. Az RMK tízféle katalógusának építése mellett folyamatban van az RMK országos kataszterének felállítása is. 149