AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége 1945—1974 (Tervek és eredmények)

Elegendő dokumentummal rendelkezünk azonban ahhoz, hogy ezen évek tudományos tevékenységét is hitelesen bemutassuk. Nem e tanulmány feladata az 1945-től 1974-ig terjedő 30 év könyvtárügyének tárgyalása. Mégis ki kell alkalmanként térnie az általános helyzet rövid ismertetésére, és ezen belül is a könyvtárak tudományos munkáját befolyásoló, irányító, meghatározó tendenciákra, határozatokra. De ezek természetesen nem szakíthatok ki az országos kutatási rendszer egészéből, így, ha röviden is, de a megfelelő helyeken a hazai tudományos tevékenység, elsősorban a bennünket érintő humán kutatási területekre vonatkozó elvekre, szabályozó rendeletekre szükséges utalnunk. Nagyon nehéz az OSZK tudományos munkájában merev korszakhatárokat vonni. Mégis — részben a könyvtárügy fejlődését,

3 részben az OSZK belső helyzetének alakulását követve, két nagy részre bontjuk e kérdéskör tárgyalását. Az első szakasz 1945-től 1957 végéig terjed, az útkeresés problémákkal terhes korszakáról önálló fejezetben igyekszünk képet adni. Mégpedig időrendben, majd a munkák összefoglaló elemzésével. Az „eseménytörténet" elkülönítését az indokolja, hogy a kezdeti évek sok-sok tervét, próbálkozását csak kronologikus sorrendben lehet bemutatni. A második, 1958-tól 1974-ig terjedő időszak nyugodtabban, szervezettebben végzett tudományos tevékenységét már témakörök szerint csoportosítva kívánjuk ismertetni. E két korszak feldolgozásában erős feltárásbeli különbség is mutatkozik. Az első 13 év történetét a lehető teljesség igényével próbáljuk bemutatni: ennek az időszaknak ui. igen szétszórt az irodalma, és a meglevő dokumentumokat is nagyon nehéz lenne még egyszer összegyűjteni. Az 1958 utáni munkák viszont jól áttekinthetőek, sok résztanulmány tárja fel történetüket, problematikájukat, így az 1974-gyel lezárt évek tudományos tevékenységének bemutatásában nem kell mindig a gyökerekig leásni. Itt az összképen, a fejlődésen van az igazi hangsúly. Nehézségeket okoz a tárgyalásban a könyvtártudomány szó fogalmi meghatározása. Ezt a kifejezést a mindenkor érvényes értelemben lehet csak használni, tehát az első korszakban, sőt azon túl is, a könyvtártani, módszertani tevékenységet is beleértve,

4 később abban a meghatározásban, amit ma is a magunkénak vallunk. Erről a megfelelő helyen esik még szó. Jelen összefoglalás csak a szűk értelemben vett OSZK munkáját tárgyalja.

5 De még ebben is megszorításokkal él, mert a nemzetibi bliográfia területéről csak a hungarika és a retrospektív vállalkozásokat taglalja, a hazai anyagot feltáró kurrens kiadványokkal — elsősorban a kérdéskör teljes feltártsága miatt — nem foglalkozik. 3. Ettől a második szempont — az OSZK belső fejlődése — miatt kissé el kell tekintenünk. Kovács Máté: A magyar könyv- és könyvtárkultúra c. tanulmányában (1. közlemény) az első szakaszt az 1948. évvel zárja, míg a másodikat 1949-től 1956-ig terjedően határozza meg. = Magyar Könyvszemle. 1960. 242 — 243. 1. 4. Kőhalmi Béla Vita a könyvtártudományról. = Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1957. Bp. 1958. 76 — 83. 1. — Varjas Béla: A könyvtártudomány elvi alapjai és rendszere. = Magyar Könyvszemle. 1955. 1 — 22. 1. — Kovács Máté idézett tanulmánya 229. 1. 5. Kirekeszti az ismertetésből azokat a kérdéseket, amelyek később a Könyvtártudományi és Módszertani Központ ügykörébe kerültek át. 144