AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Jügelt, Karl-Heinz: Die Gründung der ungarischen Nationalbibliothek im Spiegel der „Allgemeinen Literatur-Zeitung" - A magyar Nemzeti Könyvtár alapítása az Allgemeine Literatur-Zeitung tükrében

und die Zugänglichkeit der Bibliothek, ihr Personal und die Bestandsvermehrung mehrfach noch in kleineren Notizen erwähnt werden, so rückt nach dem Reichtstag von 1808 neben der Stiftung der Ludovica, der nationalen Militärakademie in Vác, die Inartikulierung des ungarischen Nationalmuseums, „das des Palatins K. Hoheit in Pesth zu errichten gedenkt", in den Vordergrund. Es wird vermutet, daß die ungarischen Stände auf dem nächsten Reichstag über die Errichtung einer Gesellschaft der Wissenschaften Beschlüsse fassen würden. „Dem Palatin ward empfohlen, mit dem National-Museo auch dienliche Anstalten zur Beförderung der Cultur der ungrischen Sprache in Verbindung zu bringen." Mit des Gründung des Nationalmuseums, in das die Nationalbibliothek integriert wurde, war in der Entwicklung der ungarischen Nationalkultur ein bedeutsamer Höhepunkt erreicht. Die Allgemeine Literatur-Zeitung und ihre ungarländischen Rezensenten und Korrespondenten haben die komplizierte Entwicklung mit engagierter Aufmerksamkeit verfolgt. Durch ihre kritischen Rezensionen und ihre parteiliche Berichterstattung wurde die Allgemeine Literatur-Zeitung zu einem bedeutenden Forum der Propagierung der ungarischen Nationalliteratur, der ungarischen Nationalsprache und der ungarischen Nationalkultur und diente somit dem gesellschaftlichen Fortschritt in Ungarn. A MAGYAR NEMZETI KÖNYVTÁR ALAPÍTÁSA AZfFALLGEMEINE LITERATUR-ZEITUNG TÜKRÉBEN"" KARL-HEINZ JÜGELT A cikk bevezetőben Nemzeti Könyvtárunk alapításának néhány jellemző tenyéré utal. Arra, hogy mekkora volt és mit tartalmazott a gyűjtemény 1802-ben, amikor Széchényi Ferenc azt a nemzetnek ajándékozta, megteremtvén az „első" magyar kulturális intézetet s alapot vetvén a magyar kulturális-tudományos élet fejlődésének. Megemlíti azt is, hogy milyen jelentős szerepe volt az egykorú magyar értelmiség néhány kiválóságának (Hajnóczy Józsefnek és Kovachich Márton Györgynek) a Széchényi-téka gyűjtőprogramjának kialakítá^sában és állományának gyarapításában. Széchényi — így szól tovább a bevezető — nem érte be a magyarság 16 — 18, századi szellemi termésének összegyűjtésével, szükségesnek tartotta azt nyomtatott katalógusokban is ország-világ elé tárni. Már 1799/1800-ban, amikor a téka még saját tulajdonában volt, kinyomatta a törzsállomány katalógusát és reálindexét, 1802 után pedig megküldte ezt Magyarország minden jeles literátorának és tanintézetének, sőt azoknak az európai (főleg közép-európai) tudós személyeknek és tudományos intézeteknek is, akiket, illetve amelyeket közelebbről ismert. A katalógus és a nemzeti közkönyvtár megalapításának híre élénk visszhangot váltott ki mind bel-, mind külföldön. Erről szól Berlász Jenőnek az OSZK Évkönyvében néhány éve megjelent tanulmánya. Ámde a magyar szellemi életnek e nagy jelentőségű eseményéről a német birodalomban nem csupán azok szereztek tudomást, akiket Széchényi katalógusaival megtisztelt, hanem a Jénában, majd Halléban megjelenő Allgemeine Literatur-Zeitung (ALZ) és melléklapja, az Intelligenzblatt révén az egész német értelmiség is. E nagy publicitású jelentős irodalmi újságban ui. — itt kezdődik Jügelt érdemi mondanivalója — a 18—19. század fordulóján, magyarországi tudós munkatársak tollából, hosszú időn át nagy számban jelentek meg olyan közlemények, amelyek hazánk politikai, társadalmi és kivált kulturális viszonyairól szóltak. 119