AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Kovács Ilona: Adatok az amerikai magyar könyvtári gyűjteményekről

helyezkedett el és koncentráltan, tömbökben élt. Ennek megfelelően a keleti part mentén találhatók legnagyobb számban a magyar gyűjteményekkel rendelkező public library-k. A két legkiemelkedőbb gyűjtemény — a New York-i és a Cleveland-i — is ezen a területen jött létre. Nyugatra haladva a foglalkozási tényezők erősebben éreztetik hatásukat. Az észak-keleti ós közép-nyugati részeken, amelyek főként mezőgazdasági területek, s ahol a lakosság többsége szétszórtan él, és nem képez erős kisebbségi tömböket, a könyvtár iránti igény is kisebb. Az 1970-es években Cleveland-ben 4 magyar lakosra jutott 1 magyar könyv, Chicagóban már csak minden 13. főre, Los Angelesben pedig minden 100. főre.

64 Az 1960-ban kiadott felmérés szerint a kelet-európai eredetű lakosság által legsűrűbben lakott területeken (Indiana, Illinois, Michigan, Ohio) ezeknek az etnikumoknak az átlaga 8 főre eső 1 könyv volt. A magyarság átlaga ugyanezen a területen ennél jobb volt, 6 főre jutott 1 könyv.

65 Az országos átlag szerint ugyanakkor 10 magyar lakosra jutott 1 Magyarországon kiadott magyar könyv. Ez megfelel az USA-ban élő etnikumok országos átlagának. A magyarságot megelőzik az orosz, a jugoszláv, a cseh csoportok, itt az átlag 7—9, követik a litván, a lengyel és a román csoportok, itt az átlag 14—17.

66 A keleti part magyarok által két igen sűrűn lakott területén (New England, North Central Atlantic) a public library-k mellett erősen fejlődő nagyobb magyar gyűjteménnyel rendelkező egyetemi és állami, szövetségi, valamint egyesületi könyvtárak feltehetően jelentősen kiegészítik az itt élők olvasmányanyagát és javítják ellátottságukat. Nem szabad figyelmen kívül hagyni továbbá, hogy a teljes magyar nyelvű, illetve magyar vonatkozású könyvanyag természetesen jóval meghaladja a felmérésben számbavett 7 900 kötet magyar könyv számát, hiszen az idézett statisztika az USAban kiadott magyar könyveket mellőzi. Ez a tény jelentősen módosítja az egy főre eső magyar, illetve magyar vonatkozású olvasmányanyag arányát is. A három legnagyobb magyar állománnyal rendelkező public library a New York-i, a Cleveland-i, és a Chicago-i több évtizedes múltra tekint vissza. Mindhárom az USA legrégibb magyar gyűjteményei közé tartozik. A New York Public Library gyűjteménye a legnagyobb, 20 000 kötet, a könyvtár kelet-európai gyűjteményei közül az ötödik legnagyobb. Megelőzik a lengyel (35 000), a csehszlovák (28 000), az NDK (27 000), a jugoszláv (25 000) gyűjtemények.

67 Magyar anyaga valamennyi amerikai közkönyvtár magyar állománya közül a legértékesebb, nemcsak a népszerű olvasási igényeknek megfelelő irodalommal, hanem a kutatás igényeit szolgáló könyvanyaggal és jelentős pericdika-állománnyal is rendelkezik, amelynek fejlesztéséről folyamatosan gondoskodik. A folyóiratosztály 1971/72-ben 165 ma64. SZILASSY Sándor i. m. 145. p. 65. RTJGGLES, Melville J.—MOSTECKY, Vaclav i. m. 191. p. 66. SZILASSY Sándor Lm. 141. p. 67. Vö. East Central and Southeast Europe, i. m. 604