AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A magyar csízió átdolgozásai

58 — 69. ábrák. Az állatövi jelek sorozata MüxLERnél jegyek alapján összetartozónak tűnik: Mars, Jupiter, Saturnus, a Nap és a Hold (19—24. L). Valamennyi keret nélkül 52—55X41—43 mm méretű. Két jellemzője is akad e sorozatnak: az egyik a — különösen a ruházatoknál tapasztalható — dús vonalkázás, a másik az alakok körül elhelyezkedő, pamacsszerű felhőfoszlányok (70—74. ábra). Ezektől erősen eltér Mercurius kevés vonallal megrajzolt, 63X44 mm méretű képe (17. L), amely az egykori keretnek csak nyomait viseli (75. ábra). Venus ábrázolása (18. 1.) kifejezetten szokatlan, eredetileg nyilván nem a klasszikus istennőt kívánták ezzel illusztrálni, ezért itteni felhasználása másodlagosnak tekinthető. A 63X46 mm keretbe zárt metszeten (76. ábra) a nem túl ügyes mester tetőtől talpig felöltözött nőt rajzolt, aki sután széken ülve az asztalra könyököl, míg másik kezében levelet vagy könyvet tart. Űgy tűnik, hogy a kép eredetileg inkább valamilyen história szomorkodó hősnője volt, semmint a szerelem és vonzó nőiesség istennője. Tehát a MüLLER-féle csízió nem csupán szövegében, de illusztrációiban is csak részben követte vagy vette át a hagyományos csíziót, ill. a BARTALiTS-féle átdolgozást. Ezt a rostálást, nem túlságosan igényes szerkesztési munkát a címlap szerint „Molnár J." végezte, akinek „irataiból magyarra fordíttatott és sok helyen megbővíttetett". Itt először is a hagyományos csízió címében is feltüntetett „Királyhegyi János"-ra lehet gondolni vagyis Joannes REGiOMONTANUS-ra, akinek eredeti neve Johann MÜLLER vagyis 533