AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A magyar csízió átdolgozásai

A könyvben még nem kevesebb, mint 11 további, részben nagy méretű metszet található,

34 ezek azonban már a hagyományos csíziótól független, új fejezetek illusztrálását szolgálják, így ismertetésük e tanulmány kereteibe már nem kívánkozik. Kimaradtak természetesen ezzel szemben e modern csízióból a hagyományos csízió elhagyott fejezeteihez szóló képek.

35 Mindent összefoglalva megállapítható, hogy a BARTALiTS-féle 1874. évi átdolgozás célja egyértelműen a hagyományos csízió olyan jellegű és mérvű átalakítása volt, amely a számításba jöhető olvasóközönség viszonylag alacsony műveltségi szintje szerint is már meghaladott, ill. érthetetlenné vált részek elhagyása, átdolgozása mellett, igyekezett minél többet átmenteni az eredetiből, és részben korszerű ismeretterjesztő, részben szórakoztató részekkel kiegészíteni. A fentiekben kimerítően leírt, 1874. évi kiadás után még többször is kiadta a BARTALiTS-cég a csíziót. Ezek közül példány alapján ismertetni csak egyet sikerült:

36 ,,Csízió-könyv a magyar nép számára. Közhasznú tanácsadó és házi barát, úgy a mai csillagászati tudományok és bölcs élettapasztalatok kis tükre. A königsbergi Müller János és Nostradamus, híres csillagászok, valamint Theophrastus Paracelsus híres orvos nyomán kidolgozva és a mai kor tudományos tapasztalataival bővítve. Harmadik javított és bővített kiadás. Budapest 1904 nyomtatott és kapható Bartalits Imre könyvnyomdájában."

37 A 188 számozott lapot még négy számozatlan követi. Ezzel a legterjedelmesebb valamennyi hagyományos csízió, ill. annak átdolgozásai között. Papírméret tekintetében azonban a többiek hagyományos nyolcadrét alakjánál jóval kisebb: szedéstükre ugyanis 16—17X9 cm helyett alig több, mint 13X8 cm. Ezt azonban ellensúlyozza a többi csízió többségében használtnál jóval kisebb fokozatú betűtípus. így szövege rendkívül bő, amelynek részletesebb ismertetése — az első kiadással történő összevetéssel — a következő: „Előszó" (3.1.) azonos az 1874. évi kiadás ,,Néhány szó a t. olvasóhoz"zal, aláírása: „Budapest, III., Remetehegy, a kiadó Bartalits Imre". — Jellegzetes ebben az 1904. évi nyomtatványban, hogy a mintegy félszáz fejezetet a szerkesztő öt nagyobb csoportba foglalta össze, amelyek külön címet is kaptak. Ezek közül az első: „Naptári rész. Az ég, föld és tüneményei." (5—67.1.) További fejezetei: „1. A hónapok s az azokban tenni valók. Naptár." (5—18. 1.) azonos BARTALITS első csízió-átdolgozásának öröknaptárrészével. — „2. A csillagos ég" (19—24. 1.) azonos a korábbi XLIV. fejezettel. — „3. A naprendszer és keletkezése s bővebb tudnivaló a nap és holdról" (24—31. 1.) megfelel az egész régi XLIII., valamint a X. fejezetnek a Napról és Holdról szóló népszerű asztronómiai ismertetésének szövegével. — „4. Eldorádó. (Természettudományi csemege.)" (32—38.1.) azonos az első kiadás XLV. fejezetével. — ,,5. A föld kerekségéről, nagyságáról és széles34. 61., 88., 97., 98., 99., 100., 102., 105., 108., 111., 119. 1. 35. 1. jegyzet 338., 340-341. 1. ós 36., 38. és 40. ábra. 36. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár: Szüry 8737. — Az OSZK Phys. 795n eltűnt a legutóbbi időkben. 37. Magyar Könyvészet 1901 — 1910. Szerk. PETRIK Géza. I. köt. Bp. 1917., 174.1. 505