AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A magyar csízió átdolgozásai

nek felhők között ábrázolva láthatók. Az öt valódi bolygó esetében a jobb alsó sarokban azok csillagászati jele húzódik meg, míg a Nap és a Hold esetében e két égitest szimbolikus ábrázolása a bal alsó részben tűnik fel. Tehát az illusztrációk is felismerhető módon különbséget tesznek a merőben különböző jellegű égitestek között, amint ezt a szöveg is kiemeli. Az éjszakai holdfény időtartamát mutató köralakú tábla (41. 1.) pontos mása a hagyományos csízióban találhatóknak (23. ábra). A városkép feletti csillagok száma 11. Ez a budai Landerer-nyomdában a 18. században használt metszet

29 viszonylag színvonalas utánmetszésének tűnik. A négy évszak ábrázolása (44—45. 1.) minden más csíziótól eltér a metszet feltűnően nagy formátumával: a keret nélküli képek mérete 52—55

X 23. ábra. Az éjjeli holdfény hosszát mutató tábla BABTALiTSnál 99—105 mm között változik (24—27. ábra). Az alakok öltözete — akárcsak a BAGÓ-féle csíziók némelyik, hasonlóan nagyméretű illusztrációjában

30 — jellegzetesen magyaros. A jeleneteket meglehetősen romantikus felfogásban rajzolták meg, és eredeti kompozíciójuk egy-egy nemzetközileg évszázadokon át használt hónapképábrázolás. A tenyérjóslásról szóló fejezet illusztrálására két keret nélküli kép is szolgál. Az egyik (68. 1.) mind méretben (65X40 mm) mind rajzolatában (28. ábra) szinte megtévesztésig hasonlít a BAGÓ-féle csíziókban 1873-tól látható metszethez.

32 Az ábrán látható betűk mind említést nyernek a hagyományos csízió szövegében: azt pontosan magyarázzák. A BARTALITSféle kiadványban azonban ezekről szó sincs, tehát az illusztráció már tulaj29. 2. jegyzet, 326. 1. és 37. ábra. 30. 2. jegyzet 358-359. 1. és 125-132. ábra. 31. így a „Tavasz" a május, a „Nyár" az augusztus. — Vö. 1. jegyzet 332 — 333. 1. 32. 2. jegyzet 363. 1. és 134. ábra. 502