AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A magyar csízió átdolgozásai

és a kor tudományos tapasztalataival bővítve. A címlap alján olvasható: „Budapest 1874. Kiadja, nyomatott és kapható Bartalits Imre könyvnyomdájában." A nyolcadrét alakú kis könyv 120 számozott lapból áll, és bibliográfiailag ismeretlen.

4 A kötet beosztása és tartalma — szembesítve a hagyományos csízióval

5 — a következő: A második lapon olvasható a „Néhány szó a t. olvasóhoz" c. ajánlás, amelynek datálása „Buda-Pest, 1874" és aláírása „a kiadó". A „Kedves atyámfiai s leányai az Úrban" már csak távolról emlékeztet a magyar csízió „A keresztény olvasónak Istennek kegyelmét és áldását kívánja" szövegű megszólításra. A továbbiakban azután teljesen hiányzik a hagyományos csízió antik példázata. Helyette rövid ismertetés olvasható a BARTALiTS-féle ajánlásban a kiadványban található sok hasznos témáról. „Aki ezeket figyelemmel végigolvassa, mintegy újjászületik, világosság támad agyában, s mindent tisztán fog látni, és az átkos babonának — mely a lelket és testet egyaránt megrontja — nem fog többé hitelt adni." Bár egyetlen szóval sem hivatkozik a korábbi csízióra, nem szól annak átdolgozásáról sem, mégis az előző mondat egyértelműen annak rendkívül éles és határozott kritikája, amellyel egyben — hallgatólagosan — az átdolgozást is indokolta. A befejező mondat így hangzik: „Vajha az én minden jóra és szépre oly hajlandó és fogékony keblű magyar népem úgy fogadná e kis könyvecskét, mint legjobb, leghűbb és legbiztosabb házi barátját, kinek tanácsait szívesen követi mindenkor és mindenben: akkor fáradságáért nagyon meg lesz jutalmazva." Ebből a kiegyezés utáni idők lelkes nemzeti érzése mellett az új összeállítás sikeréért aggódó, vállalkozó kiadó hangja csendül ki. Az alábbiakban a BARTALiTS-féle csízió szövege kerül szembesítésre a hagyományos csíziójéval. Az öröknaptárban (3—14. 1.) minden hónap elején álló legfontosabb adatok közül hiányzik a holdhónap korábban feltüntetett napszáma. Ezzel szemben viszonylag kiadós „Teendők" című új szöveg olvasható, amelynek első bekezdése az elvégzendő mezőgazdasági munkákról szól, a második pedig tapasztalatok alapján összeállított időjárási előrejelzéseket tartalmaz. Elmaradt minden hónapnál a csíziónak nevet adó „Cisio Janus", a hónapvers, továbbá februárnál a szökőév magyarázata. A „Cisio Janus" szótagjainak elhagyása következtében a hónap egyes napjainak szövege megrövidült, ami módot adott a takarékosabb, két hasábban történt szedésre. Ugyancsak kimaradt a csízió hagyományos „Sequuntur officia XII mensium" című verse. „I. A föld kerekségéről, nagyságáról és szélességéről" (15. 1.) cím még a régi csízióból cseng vissza, de tartalma pontos csillagászati adatokkal (pl. az év hossza másodperc pontossággal) nyert kifejtést. — „II. Földünknek s a többi planétáknak távolsága a naptól, azok száma és nagysága" (15 — 16. 1.) már címében is merőben új, modern felfogást tükröz heliocentrikus szemléletével a hagyományos csízió archaikus geocentricitásával szemben. Az 1846-ban felfedezett Neptun-nal bezárólag ismeri a nagybolygókat, sőt 4. OSZK Ponyva 43/34. 5. 1875. évi kiadása: OSZK 176.130(5). 494 v