AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - S. Lengyel Márta: Egy fejezet 1848-i sajtónk történetéből: Julian Chownitz „Die Opposition"-ja

élte át, s ott volt a LEDÉREK, tábornok elleni május 10-i budai tüntetésen meg a Károly-laktanyában június 11-én kirobbant fegyveres összetűzésnél is.

20 Egyszóval CHOWNITZ igen sokat fáradt azért, hogy lapjának frisseségét és kelendőségét biztosítsa, s ez kivált az első hetekben róhatott rá nagy terheket, mivel a lapot ekkor még teljesen egyedül írta. Kis idő múltán azonban már munkatársakat és levelezőket is tudott szerezni, a LEDERER tábornok elleni tüntetésről általa írott színes, gyors és az olvasóközönségre nyilvánvalóan nagy hatást gyakorló tudósítás megjelenése után pedig a lap munkatársi gárdája kifejezetten nagyra nőtt. CHOWNITZ tehát, hogy feltornyosult szerkesztői teendőit hiánytalanul elláthassa, ekkor már a szoros értelemben vett szerkesztői munkát is kénytelen lett megosztani valakivel, s ezért egy régi pesti barátját, Eduard EISLERT május derekán sietett megtenni szerkesztőségi titkárának.

21 A lap állandó munkatársai közül első helyen említendő ZSENGERY Mór, akiről annyit tudunk, hogy előzőleg az óbecsei sószállító hivatalnál dolgozott könyvvezetőkónt,

22 s egyben a Radikal Kör tagja volt;

23 ő Democrat, De., D., =, valamint M -Zs. és Zs. 20. A kormány Pestre érkeztekor való jelenlétére ld. CHOWNITZ: Geschichte I. 52., 54. 1. — A szabólegények gyűlésén való részvételéről az Opposition 1848. ápr. 18-i számának 29. lapján ír. — A zsidók elleni hajszáról szerzett személyes tapasztalataira ld. Opp. 1848. ápr. 18. 8. sz. 30., ápr. 22. 12. sz. 47. 1. — A LEDEBER elleni tüntetésről szóló beszámolóját ld. Opp. 1848. máj. 11. 27. sz. 205. 1. — A Károlyiaktanyában lezajlott eseményekről ld. Opp. 1848. jún. 12. 55. különszám. — De CHOWNITZ, hogy olyan eseményekről is tájékoztathasson, amelyeknél maga nem lehetett jelen, igyekezett egyéb megbízhatóaknak tekinthető forrásokat is igénybe venni. A jelek szerint nem elképzelhetetlen pl., hogy kapcsolatban állt a belügyminisztérium rendőri osztályának valamelyik munkatársával, akitől szintén értesüléseket szerezhetett. Legalábbis erre vall az a tény, hogy PERCZEL Mór, a rendőri osztály vezetője SZEMERE Bertalanhoz máj. 25-én intézett jelentésében említést tett a budai rácok „ellenforradalmi" gyűléséről (OL '48ML BM az Országos Rendőri Osztály jelentései 1848:1) s az Opposition és egyedül az Opposition a budai szerbeket a következő napon (máj. 16. 40. sz. 163. 1.) már meg is támadta állítólagos összeesküvésük miatt. Ld. továbbá CHOWNiTZnak azt a cikkét (Opp. 1848. aug. 22. 114. sz. 457 — 458. 1.), amelyben azonosította magát PERCZELnek a délvidéki sereg vezetésében érvényesülő árulás tárgyában augusztus 19-én elmondott képviselőházi felszólalásával, valamint azt a tényt, hogy amikor a Pester Zeitung a baloldali képviselőket zendülésre és diktatúrára készüléssel vádolta meg, PERCZEL éppen CHOWNiTZot kereste fel és hatalmazta fel az illető cikk írója kilétének számonkérésére (erről CHOWNITZ szept. 2-án kelt vezércikke, Opp. 1848. szept. 3. 425. sz. 497. 1.). 21. Ld. erre az Opposition 1848. máj. 21-i rendkívüli számának 141. lapját. — Barátságuk egyik bizonysága, hogy CHOWNITZ Eugen Neuland címmel 1841-ben Németországban írott regényét „hű és ritka barátjának", Eduard ElSLERnek ajánlotta. (A mű adatai: I—

IL Leipzig, XIII, 220; 209 1.) 22. Erre nézve ld. ZsENGERYnek a 24. jegyzetben idézendő 1848. aug. 18-i nyilatkozatát. 23. Erre nézve ld. Az Ellenzéki Kör pénztári számadása 1847** év ápril l

tö1 1848** év martius 3P* című kiadvány (Pest, 1848.) 24. lapját. 477