AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fried István: Petőfi Sándor és a magyar irodalmi múlt („Széphalmon" c. versének értelmezése)

Másfajta problémákat vet föl KAZINCZY PiNDAitos-átköltése. PINDAROS ódái GOETHE (és általában a német neoklasszicizmus) példaképei a szabadabb lebegésű ódái típusú vers kialakításakor. A göttingai egyetem volt a központja a PiNDAROS-kutatásoknak. KAZINCZY részben a klopstockigoethei áttételen, részben a heynei kommentárokon keresztül (az egykori göttingai növendékek, KAZINCZY barátai révén) jutott PiNDAROS-hoz. A fordítás a Hébe nevű almanach 1826-os kötetében jelent meg. KÖLCSEY szigorúan bírálta egykori mestere adaptálását: ,,Pindarus versmértéke alól felszabadította magát s önkénye szerint versforma nélkül következteti egymásra sorait." Kritikai Lapok I. 1831.) KAZINCZY tulajdonképpen szabad lebegésű jambusverset ad, kötetlenül szőve egymásba a sorokat, egy-egy anapaestussal oldva föl a jambusok egyhangúságát: Arany oszlopok vonuljanak el v^-— j -^— j^— j ^^— j A pompás csarnok szépen elkerített ^— / ^— / ^— / ^— />-— / — / Tornáca körűi, de kivált — — |w- j ^^~ j Palotánk homlokfala v_—_ j / ~— / Ragyogjon messze, messze ki! ^— / /~ — /^— / KöLCSEYnek igaza volt, mikor a műfordítás hűségét vizsgálta, de KAZINCZY nem annyira hű fordításra, mint inkább egy versforma, versnem kikísérletezésére törekedett PiNDAROS-átültetésében. Másfajta verset, lényegében mozgalmasabbat adott, mint GOETHE-adaptációiban. KÖLCSEY viszont elsősorban GoETHÉhez (s csak azután magyar megszólaltatójához, KAZiNCZYhoz) fordul, mikor a ,,péceli fordulat" idején költészetének megújulását keresi. GOETHE kétféle szabadverséről GÁLDI László szólt, ő említi a jambusi jellegűt s az adoniszi sorokat is tartalmazót.

15 KöLCSEYnek Küzdés című verse a Prometheus-ódát juttatja GÁLDI eszébe, és valóban, a jambusok és a ciklikus anapaestusok menetét szinte mi sem zavarja. Talán csak a harmadik verssor, amely az alkaiosi strófa negyedik sora:,,Lábainál a hatalmasabbnak" — ^~ / — >—' / —»- / — ~ Ide sorolhatjuk a Rákos nimfájához című költeményt is, amelyben a ,,tiszta jambusok lüktetése egy-egy visszatartó, meglassító sor után — feltartóztathatatlanul hullámzik elő a vers legszebb, csattanó részén, a végén" (SZAUDER József).

16 Míg GOETHE a fenséges példát jelentette, KAZINCZY a szerényebb, hazai magyar nyelvű próbálkozást, a magyar nyelvi valósagot.

17 A helység kalapácsa

18 már szabadvers a javából. A korszerűtlenné vált és tönkre silányított eposzi hexametert gúnyolja benne PETŐFI (nyelvileg és verselésileg),

19 a kortársi irodalomnak szinte ,,így írtok ti"-jét adva benne. 15. A 13. sz. jegyzetben i. ni. és GÁLDI László: Ismerjük meg a versformákat! Bp. 1961. 175-176. 16. SZAUDER József: Kölcsey Ferenc. Bp. 1955. 43. 17. KAZINCZY Ferenc PitOMETHEtTS-fordítása először a Poetai berek c. kötetében jelent meg, és az 1810-es esztendők magyar neoklasszicista tendenciáit képviseli. 18. Vö. 4. sz. jegyzet. 19. GÁLDI: Vers és nyelv . . . 587 — 589. VAJDA András: Petőfi verselésének néhány funkcionális vonása. = Irodalomtörténeti Közlemények LXXXVII (1973) 55 — 56. 30 OSZK Évkönyve 465