AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Murányi Róbert Árpád: A veszprémi székesegyház kottatára

Itt kell megemlíteni, hogy a magyar székesegyházak kottatárai egy-egy nagy lezárt egységnek tekinthetők, melynek időhatárai kb. 1770 és 1900 közé esnek. A századforduló után már nem szereznek be új kottákat és az együttesek lassan elsorvadnak. A teljesen új zenei szemléletet követő kórusok jóval az első világháború után alakulnak s újonnan beszerzett kottáikat elkülönítve őrzik a régi anyagtól s azt a régi katalógusba se vezetik be. Jelen tanulmányban a kottatárnak csak a régi, elkülönített egységét ismertetjük.

2 Mint már említettük, a székesegyház bal oldali, azaz a Bakony felé eső toronyszobájában állnak a kották elhelyezésére és megőrzésére 1852 előtt készült zárható szekrények. Mindkét, a bejárati ajtótól balra, illetve jobbra levő szekrénynek különálló felső része is van. Az ajtótól jobbra eső szekrényben őrizték még a hangszerek egy részét, de azoknak már alig maradt nyomuk. A kották viszont elég rendezett állapotban, a Catalogus leíró sorrendjének megfelelően álltak és állnak helyükön. 1941-ben a kottatár egy részét az óvóhelyre vitték le és a Missae primae classis néhány kötetének alja nedvességet szívott fel, aminek következtében az elpenészedett és letÖredezett, de a hangjegyes rész alig szenvedett kárt. A többi jelzetek helyükön maradtak és semmi bajuk nem lett. Alig két folyóméter „ömlesztett" anyag is volt, mely a sok évtized vagy inkább a közel másfél évszázad alatt helyére nem tett kottákból tevődött össze. A feltáró munkával az ömlesztett anyag legnagyobb része helyére került, csak néhány újabb keletű kottának kellett ,,egyéb" jelzet alatti sorszámot adni. A kottatár alapját a Catalogus musicalium képezi. Ebből a kottatárban két 1833-ban és két teljesen azonos tartalmú 1852-ben írottat találtunk. Az első, azaz 1833-ból származó címéből megtudjuk, hogy KÜLLEY János őrkanonok megbízásából 1825-ben HÖPLER József, KLEINMANN József és RUZITSKA Ignác zenészek rakták rendbe és 1833-ban KLEINMANN József karnagy és HERRNBERGER Alajos helyettes karnagy felújította és katalogizálta a kottákat.

3 Veszprémben a zenekari élet már a XVIII. sz. második felében megindult, amit a megmaradt kották possessori bejegyzései is igazolnak. A legkorábbi datálás az 1770-es évekből való. A kották számának gyarapodásával szükséges lett azok katalogizálása nemcsak számba vétel, hanem gyakorlati, azaz előadási szempontból is. A katalógus vezetése és a kottatár őrzése a karnagy dolga volt. A katalógus gyakorlati használhatóságát annak szerkezete mutatja: az újonnan beszerzett műveket nem leltárszerűen, hanem rendeltetés szerinti csoportokba írták. Ezek a liturgiának megfelelően a következők: Missae, Gradualia, Offertoria, Ariae, Vesperae, Requiem 2. Veszprém városának zenetörténetével BRODSZKY Ferenc írásai foglalkoznak behatóbban (lásd Zenei Lexikon 3. köt. Veszprém címszó alatt), így attól eltekintünk. 3. Gathalogus[!] musicalium et instrumentorum Gathedralis Ecclfesiae] Weszprimiensis ad mandátum reverendissimi Domini Domini Joannis Külley custodies et canonici eiusdem ecclesiae susceptus et in ordinem redactus per musicos nempe Josephum Höpler, Josephum Kleinmann et Ignatium Ruzitska 1825 et ad mandátum reverendissimi Domini Domini Joannis Szmodis custodis et canonici eiusdem cathedrális ecclfesiae] renovatus et dedicatus sub Josepho Kleinmann chori régente per Aloysium Herrnberger sub-regentem et comembrum chori cathedrali ecclesiae Weszprimiensis 1833. [scripsit] Georg Schmid. 440