AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Szelestei N. László: 18. századi tudós-világ I. Perliczi János Dániel (1705—1778)

assessore et causarum utriusque fori per Hungáriám advocato. Dedicáltam ezt vala fiamnak d. 2 Decembris A. 1761 történyt halála után mostani főispány urunknak, méltóságos gróf Camerae praeses, Grassalkovics Antal 130 úrnak, melyis, jóllehet a munkát és deciaráit affectiómat kedvesem vette, mindazonáltal deprecálta a materiát, mellyel, minthogy maga jószágait többire efféle mód szerint bírja, nem akarván maga neve alatt sokféle discursusokra okot adni ( juxta dictum: conscius ipse sibi, de se putat, omnia dici) a munkát köszönettel remittálta, melyis más, s tudományokat szere több patrónusra vár. Ezeket, jól­lehet ad curriculum vitae meae, qua medici nem spectálnak, szükségesek mind­azonáltal ezen munkáiban sok inf luxusomra és educatiomra nézve ad curriculum vitae eruditi, és hogy a posteritás is lássa, hogy hivatalomon kívül való tudomá­nyokban utat és módot mutatván neveltem nagy talentumú és capacitású fiamot, melynek educatioját és tanítását minden felül említett munkáimon felül becsülöm, minthogy nem egy-két, hanem húsz esztendőn felül tartott. Adta volna az Isten, hogy szépen virágzó és publicumra hasznos gyümölcsöket mutató elméjének nagyságához hasonló erejű test je lett volna; sed ingenia praecocia raro solent esse durabilia, et tenue, quod a natura nactus est, corpusculum, velut impar menti, ex intemperie studiorum sibi maximé attrivit. Mortuus est in coelibatu in Totkeletsény, uti supra attigi, A. 1761 d. 2 Decembris annorum suae aetatis 26 mens. 11 dierum 22 in domo spectabilis domini Josephi Baros, cui eotum, quam advocatus adstitit, et cujus termi. . judrio in Comitatu Honthensi, paucos ante dies redierat. Sepultus in templo Also Szregoviensi, praefatae I. domui vicino." 131 A tudományszervezés érdekében Az 1730-as, 1740-es években PERLICZI különösen sokat foglalkozott országos dolgokkal, így a história litteraria ügyével is. Belekapcsolódott a BÉL Mátyás által felpezsdített honismereti mozgalom kereteinek a szervezésébe. Mivel a status Hungáriáé alkalmatlan volt a hazai tudományos életre, „Ezeknek valamennyire való orvoslására, és hogy homályban levő nagy elméknek ajtó nyittattassék és alkalmatosság adassék magok mutatására, vala­mint ennek előtte 30 esztendővel A. 1736, néhai pozsonyi Bél Mátyás úrral de instituenda in Hungária societate literaria erudita, et conferendis ad illustrationem rerum patriae symbolis, correspondeáltam, dispositio is ez iránt néhai méltóságos báró Germethen úrral tétetődött, de csak füstbe ment ezen hasznos szándék az uralkodó princípiumok miatt . . ," 132 Természetesen tudott FISCHER Dániel folyóirat-tervéről. 133 S milyen világosan látta értékelésében, hogy ez az értékes és jószándékú terv a társa­dalmi viszonyok elmaradottsága miatt nem valósulhatott meg, s ezt előre lehetett látni. Hiányoztak a könyvkereskedők, a kevés tudós az országban szétszórtan élt. Magyarországon az orvosi ügyek még gyermekcipőben jár­tak. A terv nélkülözte a királyi támogatást is. GERMETHEN tanácsosnak sem sikerült Magyarországon tudós társaságot létesíteni. 134 PERLICZI tudomása szerint az utolsó kísérlet KOLLÁR Ádámé 1763-ban. 135 130. Gr. GRASSALKOVICS Antal (1694—1771) 1751-től Nógrád vármegye főispánja. Ő adatta el a patikaházat. 131. Quart. Lat. 1980/1. 108-110v. 132. Quart. Lat. 1980/1. 111-lllv. Vö. a 3. sz. jegyzettel. 133. TAKNAI Andor: Fische? 1 Dániel és az első hazai folyóirat terve. = Magyar Könyv­szemle, 1956, 32-49. 134. Quart. Lat. 1980/1. 93-93v. 135. CSÓKA J. Lajos i. m. 12 — 17. 1. 428

Next

/
Thumbnails
Contents