AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Szelestei N. László: 18. századi tudós-világ I. Perliczi János Dániel (1705—1778)

HBRCZEG Árpád a Nógrádvármegyei levéltár és az Országos Levéltár adatai alapján ismertette orvosi tevékenységét.

79 1733-ban már kibocsátotta a vármegye közegészsége szempontjából fontos egészségügyi szabályrendeletét, az Idea seu Projectum Regulamenti Medicinalist, amelyet a vármegye statútummá is emelt.

80 Ebben szabályozta a vármegyei főorvos, a gyógyszertár gondnokainak és segédeinek, a vármegyei sebészeknek és a szülésznőknek a teendőit. 1768-ban így írt erről a korszakáról: „Ezen esztendők alatt való foglalatosságom circa praxin medicam voltának eleitül fogva N. Nógrád vármegyébe néhai ipám úr által, itt való sok patienseihez elküldethetvén, s midőn rész szerint az 8 mélyföldnyire való gyakortai excursiokat eluntam, s az alatt pedig itt való statusoktul pro acceptando physicatu Neogradiensi requiráltattam volna, A. 1731. d. 29 Decembris lakásomat Losontzra, ottan pro medico et apoteca épített új házba transferáltam, mely physicatust is egész 23 esztendeig viseltem, a N. vármegyét minden sanitásbéli praesidiumokkal provideáltam, apotékát erigáltam, pestisben az exponált chirurgusokkal correspondeáltam, azokat, és bábákat dirigáltam, exanimáltam, sőt, közhaszonra való három magyar könyvecskéket is írtam, s kibocsátottam. Ezen hivatalbéli munkáimon kívül sokféle observatiokat és dissertatiokat, pro Societate Scientiarum Berolinensi, tum et pro Academia Naturae Curiosorum (melynek hasonlóképpen membruma A. 1742 lettem) elaboráltam, és rész szerint kiküldöttem, rész szerint kéz alatt ós munkába vannak . . ."

81 1740-ben három magyar nyelvű orvosi kötete is megjelent Budán,

82 mindhárom azonos céllal: a szegényeknek, a házi cselédes és jobbágyős gazdáknak javokra és hasznokra gondolván házi és úti patikácskául. 1742-ben, nemesséavatásakor legfőbb érdeméül a pestises időkben való szolgálatait említik.

83 Közben tudományszervezési és oktatási tervezeteket szerkesztett, azokat a hatóságokhoz és magánosokhoz is elküldte — többnyire eredménytelenül. Pedig kivételes tehetségét külföldi tudós társaságok is elismerik, tagjaik közé választják. 1731-ben lett a Regia Borussica Societas Scientiarum, 1742-ben az Academia Imperialis Leopoldina Naturae Curiosorum matematikai-fizikai osztályának a tagja. Nem csoda, ha később keserűek a szavai erről a korszakról: „Mindezek után lehetett volna reménleni, hogy midőn Magyarországban az medicusok közül talán senki ad solidiora magát úgy nem készítette, mint én, annyi s oly expressiokkal kiadott diplomákot és specimeneket s meritumokat talán nem mutathat, hogy mondom, annyi bujdosásom s fáradozásim után valami nagy szerencséim a hazában következni fognak; de azon kívül, hogy A. 1737., 1741. elmúlt Nógrád vármegyei pestisekben tett sok szolgálatim után magyarországi és N. Nógrádba professionatus nemes emberré lettem (elég nagy pénzemért és meritumimért), egyebet nem írhatok, hanem, quod status Hungáriáé non sit pro literatis, et quod viros solidos (saltern ex protestantibus) non mereatur. Ezerszer bánom, hogy valamint ennek előtte 40 esztendővel (amint az wittebergai testimoniumbul kitetszik) engemet, az academiákon professornak kívántak s tartóztattak, sőt Bruxellában is, pro medico aulico, ecceptaltattam volna, ha a religio nem obstált volna, ahelyett, hogy ezen tudományokat nem esmérő, 79. L. a 16. sz. jegyzetet. 80. L. a 15. sz. jegyzetet. 81. Quart. Lat. 1980/1. 107v. 82. Leírásukat 1. cikkünk végén, 19 — 21. sz. 83. L. a 75. sz. jegyzetet. 27 OSZK Évkönyve 417