AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Szelestei N. László: 18. századi tudós-világ I. Perliczi János Dániel (1705—1778)

litteraria Hungarica-val való foglalkozást.

6 Ez részben egybeesett a „protestánsok emlékezeté"-nek megírásával. A vármegyei és városi főorvosok többsége nagy hivatástudattal munkálkodott orvosi teendőinek ellátása mellett a hazai viszonyok feltérképezésében is* Elsősorban a jellegzetesen magyar betegségek leírásával és gyógyításával, nemzeti orvostudomány kidolgozásával és a természettudományokkal foglalkoztak (kémia, matematika stb). Sajátos orvosi értelmiségi rendet alkottak a protestáns orvosdoktorok. Mivel a Habsburg birodalomban protestánsoknak szinte lehetetlen volt doktorátust szerezni, a hagyományok mellett a kényszer is a nem Habsburg ellenőrzésű német egyetemekre vitte fiataljaikat.

7 A 18. század elején fontos szerepe lett pl. Haliénak, az ottani akadémia az egyik legkeresettebb iskolává vált a Hungarustudatú felvidéki evangélikusok szemében. Jéna és Wittenberg továbbra is jelentős maradt. Az itt végzett orvosok nagyon fontos szerepet játszottak a magyar nyelvű felvilágosító irodalom művelésében, a nemzeti öntudat kialakulásában. Tudományos munkásságuk szintén jelentős, sokukat külföldi tudós társaságok is tagjaikká választották.

8 ők aztán különösen világosan látták, hogy sajátos tudományos feladatuk megvalósításához itthon nélkülözik a folyóiratokat és az országban szétszórtan élő tudósokat összefogó társaságot, de főleg a művelt közönséget vagy legalább a gazdag pártfogókat. A hiányosságok pótlására tett erőfeszítéseiket a katolikus Habsburg-udvar nem méltányolta kellően, még a század közepe után sem. Pedig a „dulcis sola Patriá"-ért való munkának, az itthoni körülmények jobbításának szentelték tehetségüket, arra tették rá életüket. Ennek az orvosi rendnek jellemző képviselője PERLICZI János Dániel.

9 Az eddigi szakirodalom — és az új források PERLICZI János Dániel életével és működésével már kortársai is foglalkoztak. Életrajzát leírta WESZPRÉMI István

10

, HORÁNYI Elek

11

, Johann Samuel 6. Maga BÉL Mátyás is adott ki egy nyelv- és irodalomtörténeti tervezetet (Institutio ad symbola conferenda, dum históriáé linguae Hungaricae libros duos . . . edere •párat. Berlin 1713). CZVITTINGER műve még HORÁNYI Eleknél is (levelei alapján) megszabta a feladatot: kiegészíteni és folytatni a Speciment. 7. Vö. W. KAISER — W. PIECHOCKI: Hallsky pietismus a Academia Naturae Guriosorum ako inspiracné ohniská pre slovensky zibot v 18. storici. Z dejin vied a techniky na Slovensku VI. Bratislava 1972. 221-237. 8. Pl. az Academia Leopoldina-nak a 18. században 29 magyarországi tagja volt. DTTKA ZÓLYOMI Norbert: Academia Leopoldina a jej vplyv na vyvoj medicíny a prirodnych vied na Slovensku do konca 18. storicia. Z dejin vied a techniky na Slovensku VII. Bratislava 1974. 125-168. 9. A szakirodalomban nem egységes a név írása. Előforduló névalakok: Perlici, Perliczi, Perlitzi, Perliczy, Perlitzy. Mi azért döntöttünk a Perliczi-változat mellett, mert PERLICZI János Dániel általunk ismert sajátkezű leveleiben és felterjesztéseiben ezt a változatot használta. 10. WESZPRÉMI, Stephanus: Succinta Medicorum Hungáriáé et Transsylvaniáé Biographia. Centuria prima. Lipsiae 1774, n. 65. 11. HORÁNYI, Alexius: Memoria Hungarorum et Provincialium scriptis editis notorum III. Posonii 1777, 63 — 68. A művek leírásában HORÁNYI WESZPRÉMin kívül más forrást is használt. 408