AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)
IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fallenbüchl Zoltán: A Blaeu-térképofficina atlaszkiadásai és magyar vonatkozásaik
36. Mercator G. : Sclavonia, Croatia, Bosnia cum Dalmatiae parte. (Szín. rézm. térk.) 37. Janssonius Joannes : Jadera, Sicum et Aenona vulgo Zara, Sebenico et Nona. .. (Szín. rézm. térk.) A kötetben 58 lapnyi nyomtatott ismertetőszöveg található; részletes a balkáni török tartományok leírása. Erdély leírása a 28—32. (Transylvania), Hungária a 33—34. nyomtatott számozású lapon. Van azonban a kötetben egy olyan — rézmetszetes — magyar vonatkozású térképlap, mely különös figyelmet érdemel. Részletes ismertetése egy későbbi tanulmány célja lesz, itt csak röviden emlékezünk meg róla, összefüggései miatt. Címe: Partis Hungáriáé inter Tibiscum et Nigrum Chrysum nova et accurata description A Tiszántúl egy részét ábrázolja, Nagyváraddal a középpontban. Bár fokhálózata van, méretaránya erősen torzít és így kartográfiailag nem jelent javítást, egy szempontból figyelemreméltó: Magyarországnak egy viszonylag nem nagy részletéről ez az egyetlen XVII. századi, rézbe metszve is megjelent térképlap. Szignálatlan. Mivel a BLAEU-officina a lapjait ellátta jelzésével, nem biztos, sőt nem is valószínű, hogy ez a cég adta volna ki. Megjelenési ideje 1660 körüli lehet — ekkor esett el Várad, ami a kiadásra alkalmat adhatott — és a parergán látható, a cartouche-ot díszítő két vitéz alakja, a feszületet tartó, ég felé tekintő, mintegy mártíromságra készülő keresztényé, és a kardjával hadonászó töröké, szintén erre látszik utalni. Elképzelhető elvben a felszabadító háború kora is keletkezési időként, ez azonban azért nem látszik valószínűnek, mert ez a terület éppen akkor alárendelt szerepet játszott. A keresztény vitéz — nyugati katonát mutató — öltözete is korábbinak tűnik, az 1660-as évekre utal. Szerző sincs a lapon jelezve, de feltűnik az, hogy a térkép névírásában a magyar helynevek — a Gross Varadeynt kivéve (ezt viszont így ismerték jobban Hollandiában) — jobbak, mint a kor térképein, sőt kimondottan jónak mondhatók. A magyar ékezetek feltétele — bár nem mindenhol jó helyen — elárulják azt, hogy a térképet magyarul tudó embernek kellett rajzolnia. Ki volt ez ? Hogyan került a térkép Hollandiába? Vagy ki metszette azt ott rézbe? Minden ilyen kérdés egyelőre még megválaszolatlan. BLAETJ 1662. évi atlaszában nem szerepel; az 1670 körüli gyűjteményben már benne van. A németalföldi officinák stílusát mutatja. Ezek a tények. A többi, amit még mondhatunk róla: hipotézis. NÁDASDY vagy a körénél említettek lehetnek-e a térkép készítői? Lehetnek, de ez nem látszik valószínűnek. Ok főleg az ország északi és nyugati részén mozogtak, ott voltak ismerősök. Talán egy ismeretlen Hollandiában járt magyar diák? Ez valószínűbbnek látszó feltevés. Utalhatunk egy támpontnak látszó momentumra a térképpel kapcsolatban. BLAEtrnak, sok53. OSZK Térképtár, TM 7295 jelzet alatt található egy különálló lap is belőle. Megjelenéséről biztos adat nincs. Az, hogy 17. századi más hollandi atlaszokban is előfordul, arra enged következtetni, hogy szerzője valamelyik BLAEUval konkurrens térképkiadó cégnél értékesítette. Mindenesetre a felszabadító háború előtt keletkezett. A térkép méretaránya kb. 1:520 000 — részletesebb, mint bármelyik korabeli rézbe metszve megjelent magyar területet ábrázoló térképé. 399