AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fallenbüchl Zoltán: A Blaeu-térképofficina atlaszkiadásai és magyar vonatkozásaik

hette meg, hogy ne egy francia kiadás legyen a legnagyobb. E kiadás mögött — még ha BLAEXJ is a kezdeményező — a francia uralkodó dicsó'ségvágya sejthető. Nem maradhatott el ezek után egy spanyol kiadás sem. Ez állítólag 10 kötetes volt, kiadási éve bizonytalan. A hagyomány szerint még munkában volt 1672-ben, mikor a BLAEU-officinát ért tűzvész alkalmával nagyrészt elpusztult. Egy 6 kötetes német kiadásról is van adat, mely 1659 és 1672 közt jelent volna meg. Koeman korábban említett művében számos nagy könyvtárban levő Blaeu-atlaszról tesz említést. A magyarországi könyvtárak példányai, sajnos hiányzanak az összeállításból. E műből tudjuk, hogy a legterjedelmesebb a francia nyelvű, 1663. évi kiadás volt, több mint 560 térképpel. Blaeu ezt a kiadást 1663. január 1.-vel XIV. Lajosnak dedikálta. 1667-ben ennek a francia változatnak még egy második kiadása is volt, ugyancsak 12 kötetben. E kiadás valamennyi kötete egyszerre, 1667-ben jelent meg. A francia verzió eladási ára 1670-ben 450 hollandi forint volt, igen sok, ha meggondoljuk, hogy ugyanakkor — összehasonlítva a vételárral — ennek kevesebb, mint egy negyedrésze, 104 forint egy könyvkereskedősegéd egész évi jövedelme. A 11 kötetes latin kiadás ára ekkor ugyanennyi volt. Ennek színezetlen kiadásáról is tud Koreman, melynek ára 350 forint. Az 1663. évi francia kiadásból 11, az 1667. éviből 7 példány ismeretes. Említ egy olyan példányt is, melyen Colbert francia államminiszterhez szóló kézírásos dedikáció található Blaeutól, 1664. január 1. kelttel. Ezt az ajánlást kétségtelenül politikai szándékosság is szülte: de kérdéses, hogy tényleg elküldték-e? A dedikációs példány ugyanis az Universiteitsbibliotheek van Amsterdam tulajdona; valószínűnek tartható, hogy soha nem is került el Hollandiából Franciaországba. A deidákációk politikai szándékossága jól beleillik a Blaeuról ismert adatokba. Ismert tény, hogy 1672-ben Blaeut és 15 más amszterdami városi tanácsost, antiorangista magatartásuk miatt, III. Vilmos elmozdíttatta tisztségükből. Blaeunak nemcsak kapcsolatai voltak az európai katolikus hatalmakkal, de szimpatizált is velük. IV. Fülöp spanyol királynak dedikálta a spanyol nyelvű kiadást, a császárnak, Lipótnak a latin nyelvűt. Ennek az utóbbinak egy bíborkötésű, reprezentációs példánya az egyesült államokbeli Mellon Libraryban van. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a Blaeu-atlaszok, éspedig különösen az Atlas Maior, az Egyesült Tartományok kormányzatának és a Holland Kelentindiai Társaságnak is, uralkodók ós más neves személyek részére adott szokásos reprezentációs ajándékai voltak. Innen van, hogy arab és török nóvírású egyedi példányok is ismeretesek. Ez mind Blaeu művének megbecsültetéséről tanúskodik.

35 Az OSZK szépen színezett, aranyozott fehér pergamenkötéses 1662. évi kiadásáról csak annyit tudunk, hogy a benne levő pecsétek szerint az ESTERHÁZY család tulajdonából származik. De hogy régi possessio-e vagy múltszázadi, esetleg jelenszázadi amatőr családtag antikvár vétele: nem 35. C. Koeman: Joan Blaeu, 6, 11, 13, 42, 46 — 49, 51—53, 106. lap és Saldnki, i. m. 249. 1. 381